Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Török Péter: A szabolcsi hajdúvárosok a Rákóczi-szabadságharc idején
TÖRÖK PÉTER Rákóczi visszaemlékezései alapján mondhatnánk, hogy kisebb fennakadásokkal, de megvalósultak azok a tervek, amelyeket még 1703 előtt a leendő fejedelem és összeesküvő társai készítettek a háború megvívását illetően. Ennek némileg ellentmondanak Ordódy György és Dúl Mihály levelei, ezekben Koháry Istvánt és idősebb Barkóczy Ferencet tájékoztatták a fejleményekről. Mindketten megerősítették, hogy a kurucok Böszörmény körül tűntek fel, majd megüzenték a hét szabolcsi hajdúvárosnak, hogy térjenek Rákóczi hitére, különben súlyos következményekkel kell számolniuk. Bercsényi Miklós maga ment a városokat hódoltatni, és nem riadt vissza a tiltakozó Szoboszló megbüntetésétől sem.16 Talán az erődemonstráció, talán egyéb okok vezettek el oda, hogy - más városok követeivel együtt — a hajdúvárosok küldöttei felkeresték Rákóczit a sámsoni táborban, ahol 1703. július 26-28. között tartózkodott.17 Ezen a találkozón kerülhetett elő Kálló ügye, amit a fejedelem akceptált, és pár nappal később a vár a kurucok kezére került. Rákóczi augusztus 1-jén Verébsárnál - a Nánás és Böszörmény között félúton található lápos területen — táborozott, ahol az őt felkereső szabolcsi hajdúk követei hűséget esküdtek a leendő fejedelemnek.18 In: Rákóczi-tanulmányok i. m. 655-656. Károlyi Sándor is megemlékezik naplójában az eseményekről. - Károlyi Sándor önéletírása i. m. 85. 16 „[...] által rándulljak, de igen rósz hiteink minduntalan érkeznek az kik nem szintén örvendetesék, mert it nálunk ollyan hír vagyon, hogy Beszerménnél ennéhány zászlóval láttattak és az mint hallatik, hogy az haidu várasokra is meg üzenték, hogy hajollyonak, mert ha nem, mind tűzzel vassal rajtok lesznek.” - OSZK Kt. Fol. Hung. 1389. Ila. k. fol. 143. Ordódy György levele Koháry Istvánnak. Eger, 1703. júl. 22.; „Bercsény az hét hajdúvárost magához hódította, azok is már Rákóczinak [...] az edgy Szoboszló opponálta vala maghát, de az mint meghitt Pater uram hallotta [...] referálta az oppositior sokat közüllök lekonczoltak és meghöltek, úgy osztánn ez is kéntelen lévén vélle. hozzájok állott. Cálló várában s várossában is már az ellenségh benne vagyon”. - OSZK Kt. Fol. Hung. 1389. Ila. k. fol. 148-149. Dúl Mihály levele Koháry Istvánnak. Szécsény, 1703. júl. 29. 17 „az hajdúvárossiaknak volt követyek Rákóczinfájl, Millit kuruczá löt” - OSZK Kt. Fol. Hung. 1389. Ila. k. fol. 146-147. Csáky István levele idősebb Barkóczy Ferencnek. Szatmár, 1703. júl. 29. 18 A sámsoni táborozásra lásd Esze Tamás: II. Rákóczi Ferenc tiszántúli hadjárata. Századok 88. (1951) 57. „Kálló alól eljővén a’ tábor Böszörményen túl, a’ Veréb Sárhoz száll. Szorossan parancsollya a’ méltóságos fejedelem, hogy vagy 1000 fegyveres embert állícsunk őnagysága táborában, vagy annyi puskát, kardot adgyunk.” - MNL HBVL IV.101 l.a 25. k. p. 649. Jegyzőkönyv, 1703. aug. 1-i bejegyzés. Rákóczi Verébsárnál történő táborozásáról a császáriak egymást is informálták. - Globitz ezredes levele Baiz János Kristófhoz. Szeged, 1703. aug. 5. A levelet közli: Esze T: A Tisza-vonal i. m. 656-657. Érdemes végiggondolni, hogy pontosan mit akart a kuruc vezetés a szabolcsi hajdúvárosoktól, és ezen elvárások megfeleltek-e 1703 nyarán a hét település élethelyzetének. Nem tekinthető alaptalannak az az álláspont, hogy a Rákóczi és Bercsényi által 1701-ben összeállított tervezet megvalósításának realitása minden alapot nélkülözött. Természetesen ezt az alkotók is belátták, és 1703-ra már egy, a valósághoz közelítő tervhez igazították a magyar függetlenség kivívásához szükséges lépéseket. Felismerték, hogy fegyveres szolgálat terén tapasztalt, reguláris — esetünkben fegyveres szolgálatot már korábban is teljesítő — haderő 644
