Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Török Péter: A szabolcsi hajdúvárosok a Rákóczi-szabadságharc idején
Török Péter A SZABOLCSI HAJDÚVÁROSOK A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC IDEJÉN* Az „öreg” vagy szabolcsi hajdúvárosok1 17. századi történetének töréspontját a II. Rákóczi György által vezetett lengyelországi hadjáratra adott török katonai reakció jelentette, amely több hullámban érte el és pusztította a fejedelem hűségén maradó településeket. Ebből a hatalmas sokkból többé már nem tudott talpra állni a hét város, katonai erejük jelentős részét elveszítve megingott helyzetüket próbálták stabilizálni. A Thököly Imre által megszervezett kuruc mozgalom további folyamatos hadi cselekményeket, állandó veszélyt jelentett a hajdúvárosok számára, ami csak a visszafoglaló háború után csillapodhatott egy rövid időszakra. Az 1703 nyarán kirobbanó, II. Rákóczi Ferenc által vezetett felkelés kimerült, az elmúlt évtizedek válságát nehezen túlélő, egykori híres ütőképessége elolvadását átélő, a közös képviselet rögös útján csak éppen elinduló városokat talált, és ez a helyzet egyáltalán nem az volt, amelyre a kurucok előzetes terveik alapján számítottak. 1 A 17-18. század eleji „öreg” vagy szabolcsi hajdúvárosok körébe Szoboszló, Böszörmény, Nánás, Dorog, Hadház, Polgár és Vámospércs települések tartoztak, attól függetlenül, hogy nem mindegyik település feküdt Szabolcs vármegyében. 2 A Bocskai István által végrehajtott telepítés kollektív nemességet adott a hajdúk közösségének, akik egyúttal birtokosaivá váltak az adományként elnyert földnek. Tanulmányomban a köztörténeti kérdéseket a hajdúvárosok álláspontjának és helyzetének megértéséhez szükséges mértékben kívánom csak érinteni. Elsősorban a lokális problémákra és az azokra adott válaszokra fókuszálok, ezek körvonalazhatják egy társadalmi csoport, egy kisebb, korábban csak laza szálakkal összekapcsolódó területi egység túlélési reakcióit ebben a háborús időszakban. A meggyengült, több oldalról támadott hajdúvárosok igyekezete elsősorban arra irányult, hogy elkerüljék a Szabolcs vármegyébe történő betagozódást, valamint a még megmaradt kiváltságaik, mozgásterük elvesztését, felszámolását. A viszszafoglaló háborúk időszaka élesen rávilágított arra, hogy azok a privilégiumok,2 amelyeket Bocskai István fejedelem biztosított a hajdúk számára, egyértelműen veszélybe kerültek. Érthető módon a visszafoglalt területek újraszervezésénél a bécsi udvar a saját elképzeléseit kívánta megvalósítani, ami a kiváltságok társadalmi * A tanulmány elkészítését az NKA Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiuma által támogatott „A berettyóújfalui járás Bihar vármegye egykori történetiségének feldolgozására. Interdiszciplináris kutatás, tanulmányok, monográfia, konferencia megvalósítására” című, 650132/00014 azonosítószámú pályázat tette lehetővé. Jelen dolgozat a 2020-ban megvédett doktori disszertációmat {TörökPéter: A szabolcsi hajdúvárosok szerepe a Rákóczi-szabadságharcban. Debrecen, DE, 2019) megalapozó kutatásaim folytatása nyomán született. 639 SZÁZADOK 158. (2024) 3. SZ. 639-664.
