Századok – 2024
2024 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Barta Róbert: A magyarság vonzásában. Válogatás Carlile Aylmer Macartney írásaiból és beszédeiből (Peterecz Zoltán)
TÖRTÉNETI IRODALOM sodik világháború alatt készült magyar és az ország külpolitikáját érintő kérdésekkel foglalkozó dokumentumok bemutatása szintén fontos, és a közreadott szövegek arra utalnak, a szerkesztő jó érzékkel válogatott. A második világháború utáni magyarországi helyzetről szóló és a kötetben teljes terjedelmében olvasható Macartney-féle beszámoló szintén értékes darab, hiszen jól tükrözi az 1946-ban tapasztalható viszonyokat, akár a szovjet megszállásból adódó problémákról, akár a pénzügyi-gazdasági helyzetről, akár a politikai kilátásokról legyen szó. Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy - noha mindegyik itt közölt dokumentum érdekes olvasmány — néhányuk csak érintőlegesen foglalkozik az 1930-as és 1940-es évekbeli Magyarországgal és az akkori magyar bel- vagy külpolitikai kérdésekkel. Ilyenek a balkáni helyzettel vagy Kárpátaljával kapcsolatos iratok. Barta konklúziójában arra jut, hogy „a trianoni békével és a revízióval kapcsolatban Macart ney megállapítását lényegében ma sem haladta meg a hazai és a nemzetközi történetírás” (202.). Ez helytálló és fontos megállapítás, hiszen ez az egyik olyan ok, amiért Macartney munkássága számunkra, magyaroknak fontos. Macartneyt lehet némi részrehajlással vádolni a magyarok irányába, ettől függetlenül történészi meglátásai és állításai legtöbbször a lényegre tapintottak. Mint a szerző kiemeli, és a dokumentumgyűjtemény is ezt hivatott szolgálni, Macartney „történeti munkáiban objektivitásra, szakmaiságra és pontosságra törekedett, egyéb publicisztikájában (cikkek, beszédek) már inkább tetten érhető a magyarság iránti rokonszenv” (204.). A szerző nem titkolt célja a kötettel egy nagyobb ívű, Macartney teljes pályáját feldolgozó monográfia előkészítése. Ez nyilván indokolt, hiszen valóban hosszú, gazdag és mozgalmas életútról van szó, amely számunkra, magyaroknak különösen érdekes, hiszen Magyarország ritkán kerül ekkora súllyal egy angolszász történész vizsgálódásainak fókuszába. Ráadásul a külső szemlélő mindig más nézőpontból vizsgálja az eseményeket és összefüggéseket, így megállapításai hozzáadnak történelmi tudásunkhoz. Jelen kötet jó támpontot kínál a Macartney munkássága iránt érdeklő kutatóknak, akiket a példás alapossággal felsorakoztatott lábjegyzetek is segíteni fognak. Az viszont nem egyértelmű, hogy Barta milyen okból közli Macartney néhány gondolatát eredeti angol nyelven, akár a főszövegben, akár a lábjegyzetekben jelennek meg ezek. Lehetséges, hogy a lefordított részek többletinformációt hordoznak; hogy így van-e, nem derül ki. Osszeségében azonban - az itt megemlített kisebb kritikai észrevételek ellenére - Barta könyve igen hasznos és fontos támasza a 20. századi magyarság történeti kutatásának. Biztosan nagy segítséget fog nyújtani nemcsak az érdeklődő olvasók számára, de a majdani nagymonográfia szerzőjének is. Peterecz Zoltán 600
