Századok – 2024

2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Hegedüs Gyula: Befogadás és integráció. Az 1956-os magyar menekültek az Egyesült Királyságban

HEGEDŰS GYULA

vagy nem akart a farmokon dolgozni. Egy 1965-ös, BCAR által készített felmérés szerint ekkor már a magyar menekültek 80%-a a gyáriparban dolgozott.68

68 Kushner,

T.

— Knox,

K:

Refugees

in an Age of Genocide i.

m. 254.

69 A menekültek

összességére vonatkozó adatokhoz lásd Mürber

Ibolya:

A menekültek statisztikai jellemzői. In: Egy világraszóló történeti, m. 128-134.

70 Elizabeth

Schenck, a

brit források alapján csehszlovákiai születésű magyar.

71 TNA HO

352/145.

Elizabeth

Schenck: Report on

the Work i. m. 1957. jam 10. 5-16.

A menekültek társadalmi háttere

A menekültek a magyar társadalom legkülönbözőbb rétegeihez tartoztak.69

Ezt a változatosságot igen színesen írja le egy magyar tolmács, aki az egyik befogadóállomáson segítette a brit hatóságok munkáját. Elizabeth

Schenck,70

aki

1945 után Csehszlovákiából költözött Angliába, részletes leírást adott az 1956-os menekültekről.71

Jelentésében megállapítja, hogy a menekültek többsége 13-35 év közötti, és a következő társadalmi csoportokba sorolja őket:

a) Egyetemi

hallgatók, középiskolások. Sokan közülük részt vettek a harcokban, és azért hagyták el hazájukat, mert féltek, hogy megtorlásként a Szovjetunióba vinnék őket. Schenck

„jólneveltnek

és szerénynek” írja le ezt a csoportot. Némelyikük beszélt angolul, és többségük szerette volna Nagy- Britanniában folytatni tanulmányait.

b) Bányászok,

műszerészek, szerszámkészítők, villamos vezetők és -kalauzok, segédmunkások. Többségük részt vett a felkelésben, és a megtorlás elől menekült el Magyarországról. Általában szerények és udvariasak, sokan közülük nagyon jó szakemberek. „Erős, jóképű férfiak,” akik minél hamarabb szeretnének munkába állni.

c) Polgári

származású emberek, akik korábban saját vállalkozással vagy műhellyel rendelkeztek Magyarországon, amit a hatalom elvett tőlük. Voltak köztük olyanok, akiknek rokonaik éltek az Egyesült Államokban, Kanadában vagy Ausztráliában. Általában középkorú, családos emberek, és sokan azért jöttek el Magyarországról, mert a gyermekeiknek akartak jobb jövőt biztosítani. Többen közülük vallásosak voltak, és nem szerették volna, ha gyermekeik a kommunista rendszerben nőnek fel. Schenck

ide

sorolta a tudományos kutatókat és szakembereket is, akik főleg politikai és kulturális okokból jöttek nyugatra.

d) Szerencselovagok.

Ok csupán kihasználták az alkalmat, hogy egy „gazdag országba” jöhessenek. Többen közülük köztörvényes bűnözők voltak, akik a forradalom alatt szabadultak ki a börtönből. Nem akartak dolgozni, de ők voltak a leghangosabbak, amiért nem utazhattak tovább Amerikába. Nem fogadták el a Munkaügyi Minisztérium állásajánlatait. Egyikük egyenesen megmondta neki, hogy „egyáltalán nem akar dolgozni, mert a Vöröskereszt dolga, 548