Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Ordasi Ágnes: A fiumei elitcsoportok és a bosnyák vasúti összeköttetés dilemmái a dualizmus korában
A FIUMEI ELITCSOPORTOK ÉS A BOSNYÁK VASÚTI ÖSSZEKÖTTETÉS DILEMMÁI is felemlegették, a dalmátokat (és a szélesebb magyar közvéleményt) pedig azzal győzködték, hogy a fiumeiek jól döntöttek, amikor városuk sorsát a magyar államhoz kötötték, hiszen megkezdődhetett a közös gyarapodás és roppant fejlődés.107 107 Tengeri hajózásunk és Dalmáczia. Magyar Tengerpart, 1903. augusztus 26. 1.; Hogy hódítsuk meg Dalmácziát? Uo. 1903. november 17. 1. 108 KN 1902-1905, VI. 109. országos ülés, 1902. máj. 9. 359-360. 109 A dalmát kérdés. Magyar Tengerpart, 1905. augusztus 24. 1-2. Az expanziós gondolat a képviselőházban is markánsan megjelent, és - ahogy például Major Ferenc és Barta Ödön az Osztrák—Magyar Monarchia Balkánpolitikáját taglaló felszólalásaiból kiderül - a többség elsősorban külkereskedelmi, közgazdasági és kulturális terjeszkedésben gondolkodott, és fő céljuknak az ország közgazdasági megerősítését tartotta. Ennek tükrében szemlélték a magyar cikkek balkáni piacokon való elhelyezésének, valamint a déli tartományokból származó nyersanyagok szállítási iránya, mennyisége és ára kontroll alá vonásának lehetőségeit is.108 A balkáni gazdasági terjeszkedés szempontjából ezért akadtak olyanok is, akik Fiume szerepét és kompetenciáit kimondottan kritikusan ítélték meg. Balla Károly 1905 tavaszán afelett sajnálkozott, hogy a kikötőváros alig fog a forgalmi igényeknek megfelelni, és a Magyarország közgazdasági szükségleteit sem tudja kielégíteni. Meglátása szerint a külön vámterület létrejöttével Fiume helyzete kedvezőtlenebb lesz, mivel az osztrák kormány magas vámokkal fog védekezni a magyar kiviteli cikkek ellen. Éppen ezért Balla azt javasolta, hogy a magyar állam a várható károkat a dalmát piacok megszerzésével mérsékelje. Ugyanakkor hozzátette, hogy Fiumének „a dalmát kikötők majdnem az ő üzlettársai lesznek, nem pedig versenytársai.”109 Fiume értéke fokozatosan devalválódott a honatyák szemében, és elterjedtebbé vált az a nézet, hogy a város még a tetemes beruházások ellenére sem lesz képes arra, hogy valódi birodalmi kikötővé váljon. Ezért olyanok is akadtak, akik egyáltalán nem elégedtek meg Magyarország gazdasági expanziójával, hanem egy még szorosabb magyar-dalmát összeköttetés megteremtéséről, vagy valamilyen közigazgatási kapcsolat létrehozásáról gondolkodtak, akár közvetetten, Horvátországon keresztül, akár közvetlenül, a Magyar Királyság adminisztrációs rendszerének kiterjesztésével. A szemük előtt egy új (dalmáciai) tengeri kikötő lebegett, ami lehetőséget teremtett volna a magyar export dinamikus fejlesztésére, ehhez azonban egy vasút kellett. Az erőteljesebb balkáni magyar jelenlét gondolata és a magyar imperializmus egyik fő képviselőjének Havass Rezső tekinthető, aki kimondta, hogy Dalmáciát - lehetőség szerint - közvetlenül a Magyar Királysághoz kell csatolni, és amennyiben ennek „ára” Fiume lenne, akkor a magyar államnak ezt az árat 523
