Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Ordasi Ágnes: A fiumei elitcsoportok és a bosnyák vasúti összeköttetés dilemmái a dualizmus korában
ORDASI ÁGNES nagyobb hajógyár (úszódokk) berendezésére; valamint 10 millió koronát különítettek el az Ogulin—Bihaé vasútvonal megvalósítására. Az új törvényt a fiumei és az országos közvélemény megelégedéssel üdvözölte, ám a fiumei városatyák hamarosan szembesültek a magyar államhatalom korlátáival. A baljós „előjelek” már a törvény tervezet kidolgozása előtt és alatt is megmutatkoztak. Ilyennek számított például, hogy - bár gróf Batthyány Tivadar, Fiume egykori országgyűlési képviselője hosszú beszédben mutatta ki, hogy az arzanói vasút milyen károkat okozhat a kikötővárosnak — 1902 nyarán „Ausztria iránti méltányosságból” ő is megszavazta a Dalmáciát Boszniával öszszekötő vonalat.90 Illetve szintén ilyen intő jelnek tekinthető, hogy Bécsben döntés született egy újabb kelet-adriai Lloyd-járat létesítéséről, amelynek útvonalát Dalmáciától Albánián át Korfuig szabták meg, és végül egy központilag megszervezett dalmát társaság megalapításáról is szó esett.91 A fiumeiek frusztrációját fokozta, hogy a bécsi kormány egy csaknem 72 millió koronás kikötő fejlesztésbe kezdett Triesztben, és a város könnyebb ellátása érdekében lépések történtek a Salzburg és Karintia tartományokat összekötő Tauern-vasút kiépítésére, továbbá az osztrákok balkáni jelenlétének faj súlyosabbá tételére.92 90 Adelegácziók ülésszaka. Magyar Tengerpart, 1902. május 8. 2.; KN 1902-1905, VI. 109. országos ülés, 1902. máj. 6. 346-348. A javaslat Magyarországon 1902. évi XIII. te.-ként emelkedett törvényerőre. 91 Fiume és Dalmácia. Magyar Tengerpart, 1904. november 16. 1.; Az egyesített dalmát hajózás és Fiume. Uo. 1905. október 8. 1-2. 92 Hetvenkét millió Triesztnek. Magyar Tengerpart, 1903. december 20. 1-2. 93 MNL OL Z 41, 233. cs. 2108. t. 2267.bb. d./VII. A dalmát összekötő vasút tárgyában, d. n.; Uo. K26, 941. cs. 1912, VII. t. 1975. 2207. ein. sz. minisztertanácsi előterjesztés, 1912. márc. 13. 94 Horvát-dalmát vasúti összeköttetés. Pesti Hírlap, 1906. május 17. 19. 95 A dalmát vasúti tervek és Fiume. Fiumei Szemle, 1905. december 3. 1-2.; A budapest-spalatói vasút. Budapesti Hírlap, 1906. február 9. 19.; DARI 7, Ált. 342. d. 5076/1905 (XIII. 1. 1291. a. sz.). A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamara a krajnai vasutak a horvát vonalakkal való összeköttetéséről, 1905. dec. 13. Ausztria megnövekedett balkáni érdeklődése a bosnyák vasút sorsát is meghatározta. Nem sokkal azután, hogy Ferenc József szentesítette a magyar országgyűlés beruházási törvényjavaslatát, az osztrák kormány és a közös hadügyminiszter, Heinrich von Pitreich 1905 őszén újabb javaslattal állt elő:93 az Ogulin— Bihaé vasútvonal Kninig történő meghosszabbításának tervével, ami lényegében a Mollinary-féle elképzeléshez való visszatérést jelentette. Mivel időközben elkészült a Spalato és Knin közti vasút, a fővonal Kninig való vezetése Ogulin és Spalato, s végeredményben Bécs és Spalato összekapcsolását vetítette elő.94 Az osztrákok ezt Gyurkovics György, egykori magyar parlamenti képviselő felvetése alapján, az alsó-krajnai vasút rudolfswerti állomásának és a zágráb—fiumei vasútnak a Károly várossal vagy Ogulinnal való összekötésével, majd e vonalnak Kninig, illetve Spalatóig való vezetésével akarták megvalósítani.95 Az elképzelt 520
