Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Czinege Szilvia: Apponyi György 1872-es kísérlete egy katolikus konzervatív párt alapítására
CZINEGE SZILVIA is megfogalmazza, hogy képviselőjelöltjeik jó katolikusok legyenek.122 A sajtóban — az 1870-es évek első felében használt megjelöléseken túl — a 19. század második felében, valamint a 20. század elején használ(a)t(os) pártmeghatározások mindegyikébe beleillik Apponyi mozgalma.123 Ezért a korszak fogalmi keretei között Apponyi kezdeményezését tekinthetjük annak, aminek ő maga szánta és látta: pártnak pártvezérrel, programmal és szócsővel. így Tóth László joggal emelt kifogást Mérei Gyula disszertációjának bírálatakor,124 amiért Mérei kihagyta Apponyi pártját az 1870-es évekbeli pártok listájából;125 de pótolta azt 1971-ben megjelent munkájában.126 122 Uo. 1872. március 1. (reggeli kiadás) 1. 123 Johann Caspar Bluntschli: Charakter und Geist der politischen Parteien. Nördlingen 1869. 9. „Partei” szócikkek lexikonokban: Johann Christoph Adelung: Grammatisch-kritisches Wörterbuch der hochdeutschen Mundart I-IV. Leipzig 1793-1801. III. 659-660. Deutsches Wörterbuch von Jacob Grimm und Wilhelm Grimm I-XXXIII. Leipzig 1854-1971. XIII. 1466. A „Párt” szócikkre: Czuczor Gergely — Fogarasi János: A magyar nyelv szótára I-VI. Pest 1862-1874. V. 89.; Magyar Lexikon I-XVII. Szerk. Somogyi Ede. Bp. 1879-1885. XIII. 430.; A Pallas nagy lexikona I-XVIII. Bp. 1893-1900. XIII. 831. 124 Megjelent: Tóth László: Mérei Gyula: Magyar politikai pártprogramok. Századok 72. (1938) 263. 125 Lásd Szabó D.: Párt vagy nem párt i. m. 587. 126 Mérei Gy.: A magyar polgári pártok i. m. 144-145. 127 Parteiorgan. Der Katholik, 1873. szeptember 25. 1. 128 Magyar Állam, 1872. április 27. 1-2. 129 Lásd Szabó D.: Párt vagy nem párt i. m. 590. Például a Das Recht 1874. márciusi cikksorozatának címe: Das Apponyische Program (1874. március 7. L; március 8. 2.; március 10. 1.) 130 Toldy István (1844-1879) újságíró, a Kisfaludy Társaság tagja, Toldy Ferenc (1805-1875) ha, politikai állását tekintve Deák-párti. 131 Toldy István: Öt év története. Bp. 1872. 237-238. Idézi: Szabó D.: Párt vagy nem párt i. m. 586. A katolikus konzervatívok párttá szerveződésének további eszközei voltak - a szervezet létrehozása mellett — a programadás és a közvélemény formálása. Utóbbi magyar és német nyelven egyaránt megfigyelhető volt, először a Magyar Allam hasábjain, majd az Apponyi által alapított és magát konzervatív katolikus pártközlönyként definiáló Der Katholik című hetilapban.127 A programról elsőként a Magyar Allam tájékoztatott, de Apponyi nevének említése nélkül. A program ismertetése előtt mindössze annyi szerepelt, hogy azt „csak május havában fogják illetékes férfiak kihirdetni”.128 Május 23-án pedig a Der Katholiken né met nyelven is megjelent, immáron Apponyi nevével együtt. Nem sok utalás van arra nézve, hogyan született meg ez az öt pontból álló program, és kik vettek részt a kidolgozásában, Apponyi egyáltalán jelen volt-e, vagy csak utólag forrt egybe a neve az ötpontos programmal.129 Toldy István130 leírása szerint: „[1872.] Január végén az esztergomi érsekhez értekezletre gyűltek a főpapok és ultramontán mágnások. Februárban Haynald, gr. Wenckheim László és gr. Cziráky János nyíltan megtagadták a felsőházban az állam tetszvényi jogát és gr. Apponyi György tollat fogott és hírlapokban kezdte hirdetni egy katolikus párt szükségét.”131 A forrásból 494
