Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Czinege Szilvia: Apponyi György 1872-es kísérlete egy katolikus konzervatív párt alapítására
CZINEGE SZILVIA tekintetében „kimondhatatlanul fontosnak” találta, hogy egy „tekintélyes számú”, 40—50 főből álló „Katholikus pártot” alapítsanak a képviselőházban, amely nem kormányellenes, de a vallás kérdésében attól független. Ügy vélte, hogy ez a párt csak akkor jöhet létre, ha tekintélyes vezére van, valamint ha a klérus a katolikus érzelmű férfiak megválasztását támogatja. Ennek azonban volt némi nehézsége, részben azért, mert a püspökök többsége azt támogatta, akit a kormány vagy a Deák-párt is, továbbá a katolikus papság a politikában való aktívabb részvételre kevésbé mutatott hajlandóságot. Ezért úgy látta, hogy egyre csökken a siker esélye, „mert hadsereg nélkül feleslegessé válik a vezér”. Kérdéses volt tehát számára, hogy megtegye-e a lépéseket a pártalakításhoz, és dilemma volt az is, hogy a klérus ezt mennyire fogja előmozdítani, mert „most vagy soha el kell határozódnia a kérdésnek”. A pártalakításhoz szükséges feltételeket Apponyi a szellemi befolyásban és az anyagi erőben határozta meg. A szellemi befolyást — szerinte - a katolikus kaszinók által lehetne növelni, erről Viola Károllyal és Sennyeyvel is értekezett. Ezek működtetéséhez ugyanakkor anyagi forrásokra is szükség volt, ezért is fordult közvetlenül az esztergomi érsekhez.66 66 EPL Simor ti. 1871. Nr. 49. Apponyi György Simor Jánosnak, 1871. dec. 14. 67 Sennyey 1872. máj. 4-i beszéde, részben kivonatolva közli: Politikai Újdonságok, 1872. május 15. 237. 1872. okt. 7-én tartott beszédében szintén hangsúlyozta, hogy szükségtelen új pártot alapítani. - Fazekas Cs.: Katolicizmus és konzervativizmus i. m. 463. 68 A Hon, 1872. április 6. (esti kiadás) 1.; Szabó D.: Párt vagy nem párt i. m. 590. 69 A Hon, 1872. április 8. (reggeli kiadás) 1. 70 Fazekas Cs.: Katolicizmus és konzervativizmus i. m. 464.; Szabó D.: Párt vagy nem párt i. m. 589. Az alakulóban lévő párt nevesebb tagjai közé tartozott - Apponyi mellett — Mailáth György és Szőgyény-Marich László, viszont a konzervatívok másik vezető egyénisége, Sennyey Pál nem támogatta a pártszervezést.67 Ez azért is érdekes helyzet, mert Sennyey is aktív résztvevője volt az autonómiakongresszusnak, annak alelnöke, valamint a 27-es bizottságnak is tagja volt, tehát nem álltak távol tőle az egyházpolitikai kérdések, de ezek szerint azokat nem akarta (párt) politikai kérdésekké tenni. Az idő haladtával a püspökök és főrendiházi tagok is kihátráltak a támogatók közül.68 Olyan vélemények is napvilágot láttak miszerint veszélyeztetné a parlamentarizmust és az alkotmányosságot, ha a két nagy párton, a baloldalon és a jobboldalon belül árnyalatok alakulnának ki.69 Annál inkább sürgette a pártszervezést az alsópapság Lonkay Antal köré csoportosuló része, amelynek tagsága a Lehel kürtje című hetilapban értekezett a kérdésről, s leginkább azt hangsúlyozta, hogy még nincs „országos bizottság”, amely a világi elit tagjaiból áll és a katolikus egyház érdekeit képviseli.70 További probléma volt a hiányzó szervezet mellett, hogy nem volt kidolgozott programjuk. 484
