Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Czinege Szilvia: Apponyi György 1872-es kísérlete egy katolikus konzervatív párt alapítására
APPONYI GYÖRGY 1872-ES KÍSÉRLETE EGY KATOLIKUS KONZERVATÍV PÁRT ALAPÍTÁSÁRA közösséget^ visszautasítsanak és határozottan az ellen lépjenek fel. Ebből azonban közvetlenül még nem következik, hogy feltétlenül a Deák-párthoz kell csatlakoznunk. Mert noha e párt politikai álláspontja előttünk kielégítőnek tűnik fel, mégis az általa követett felekezetnélküli s nem ritkán egyházellenes irány a nyílt különállás szükségességét érezteti velünk. [...] Mi a politikai célok mellett és azok színvonalán sokkal fölebb a legmagasb célt, Isten és az ő szent egyházának dicsőségét tartjuk szem előtt; minélfogva azon képviselőkre szavazhatunk, kik ez állásponton állva, ez álláspont kép viseléséért nekünk — kezességet nyújtanak. A katholikus választóknak a Deák-párthoz való csatlakozását tehát csak úgy fogom fel, hogy ez utón csak a nagyobb bajt, t. i. egy balpárti jelölt választását akarják kikerülni; a deákpárti jelölt személyét illetőleg azonban kell, hogy a katholikus álláspontjukat védjék, és szavazatukat csak azon jelöltnek adják, aki katholikus érdekeinket megóvni fogja. [...] a Deák-párt, mely közreműködésünk nélkül többségre soha nem vergődhetik, kénytelen lesz (politikai tekintetben deákpárti, vallási tekintetben azonban szigorú katholikus) jelöltünket elfogadni. Ez az egyedüli eljárás”.51 50 Az idézetben lévő dőlt formátumú szavak, szókapcsolatok a közölt változatban dőlt, az eredetiben vélhetőleg aláhúzott formában szerepeltek. 51 Apponyi 1872. márc. 23-i levelét közli németül: Der Katholik, 1872. március 24. 9-10.; magyarul: Magyar Állam, 1872. március 27. 1. 52 Pesti Napló, 1872. március 28. (reggeli kiadás) 1. 53 Uo. 1872. március 30. (reggeli kiadás) 1-2. 54 Uo. 1872. április 3. (reggeli kiadás) 2. A Pesti Napló Apponyi gondolatmenetének két elemét emelte ki, és fűzött hozzá megjegyzést. Egyrészt nem értett egyet azzal az állítással, hogy a Deák-párt a katolikusok nélkül nem juthat többségre, másrészt pedig, hogy Apponyi tanácsai ellenére sem sikerült képviselőjelölteket állítani a kiszemelt kerületekben. A cikk szerzője azt is problémásnak tartotta, hogy Apponyi azzal, hogy a vallás érdekei helyett az egyház érdekeit hangsúlyozta, ellenségeskedést válthat ki az egyes felekezetek között, holott közös zászló alatt kellene haladniuk.52 Apponyi szinte rögtön reagált a Pesti Napló cikkére: szerinte eltorzították levelének mondanivalóját, és visszautasította azt a vádat, miszerint a katolikus egyház érdekeinek szem előtt tartása egyenlő lenne a haza érdekeivel való szembeszállással. Nem tűrheti el többek között - írta -, hogy a katolikusok érdeke ne legyen képviselve a képviselőházban. A Pesti Napló munkatársa úgy vélte, Apponyi elképzelése csak olyan államban lehetséges, ahol a haza és az egyház érdekei összeegyeztethetők, de az nem Magyarország.53 Apponyi következő, a Pesti Napló szerkesztőségének küldött levelében továbbra is kiállt a korábban hangoztatott elvek mellett, és azt is hangsúlyozta, hogy „képviselőink a Deák-párttal fognak találkozni politikai téren, míg mai irányát követi”.54 A Pesti Napló írója viszont fontosnak tartotta a pártfegyelmet, 481
