Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Czinege Szilvia: Apponyi György 1872-es kísérlete egy katolikus konzervatív párt alapítására
APPONYI GYÖRGY 1872-ES KÍSÉRLETE EGY KATOLIKUS KONZERVATÍV PÁRT ALAPÍTÁSÁRA Az egyik volt a konzervatív klérus álláspontja, amely az autonómiát jogvédő és jogbiztosító céllal akarta megvalósítani. Az egyház ügyeinek intézésébe bevonták volna a világi híveket is, de jogkör és befolyás nélkül. Ezzel szemben a mérsékelt liberális irányzat valós szerepet szánt a világiaknak az egyház irányításában, de fenntartva a hagyományos egyházi kereteket és dogmatikát. A radikálisok ezen túlhaladva az egyház nemzeti szellemben történő gyökeres átalakítását tűzték zászlajukra.25 25 Sarnyai Cs. M.: Katolikus autonómiakoncepciók i. m. 60-66. 26 Apponyi beszédét teljes terjedelmében közli: A Magyarországi Latin és Görög i. m. I. 114—119. Kihagyásokkal közli: Religio, 1871. március 29. 194-196. 27 A bizottság elnöke Simor János volt, tagjai: Sennyey Pál báró, Nehrebeczky Sándor, Apponyi György gróf, Jósika Lajos báró, Haynald Lajos érsek, Zichy Nándor gróf, Pollák János kanonok, Schlauch Lőrincz esperes, Horváth Döme, Szilágyi Virgil, Devics József plébános, Bartal György, póttagok: Lonkay Antal, Stegmüller Károly és Vécsey báró. - Religio, 1871. április 29. 269. 28 Herger Cs.: „Szabad egyház szabad államban” i. m. 29. 29 Eőry Gabriella kutatása szerint öt katolikus politikai kaszinó alakult ekkor: Székesfehérváron, Pásztón, Pozsonyban, Hőgyészen és Temesváron. - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon. Századok 151. (2017) 823. Szabó Dániel tanulmányában viszont kilenc katolikus politikai kaszinót Apponyi a kongresszus 12. ülésén, március 15-én tartott beszédében hoszszan kifejtette saját véleményét a kérdésről, amely konzervatív álláspontot tükröz: „A katholikus egyház alapelvei a világi hatalmak felett álló legmagasabb bölcsesség művei. [...] Én nem tagadom az autonómiának politikai fontosságát, [...] De a politikai hatás nem lehet célja, nem lehet irányadó momentuma az autonómiának, [...] azok, akik csupán, vagy túlnyomólag politikai szempontból karolják fel az ügyet, katholikus autonómiát létrehozni nem fognak. [...] szóval alkossunk oly organismust, amely [...] az egyháznak szabadságát az állam irányában vagyis külső szabadságát, és másrészről a világi vonatkozású ügyekre nézve belszabadságát is tökéletesen biztosítja. Alkossunk oly organismust, melyben a világiaknak befolyása, szabad mozgása, szabad törekvése, a szabad vélemény jogának érvényesítése felelhető legyen, egyensúlyban a rend és tekintély igényeivel, de mellőzzük másrészről a túlságos centralisatiót: mellőzzünk mindent, [...] mi katholikus alapelveink megsértésére és a rendíthetetlenül fennálló jogok csorbítására vezetne.”26 Az esztergomi érsek által elfogadott szabályzatot egy 12 tagú bizottság27 adta át az uralkodónak 1871. június 12-én, aki azonban ezt nem hagyta jóvá, elküldte Eötvös József utódjának, Pauler Tivadar vallás- és közoktatási miniszternek, érdemi válasz azonban csak évek múltán érkezett.28 Társadalmi bázis teremtése: katolikus kaszinók Az 1870-es évek első felében a katolikus hitéletet ért kihívásokra nemcsak a politika felől érkezett válasz, hanem a társadalom részéről is: katolikus egyletek, kaszinók, olvasókörök alakultak, néhányuk nevébe a „politikai” jelző is bekerült.29 477
