Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szász Hunor: Adatok a 18. századi székely székek igazságszolgáltatási intézményeinek történetéhez. Csíkszék esete 1708–1780 között
SZÁSZ HUNOR A főkirálybíró számára minden ülésszakon kötelező volt a jelenlét. A távolmaradásra a Guberniumtól kellett engedélyt kérnie.85 Távolléte esetén az alkirálybíró, annak távollétében az adótárnok, annak hiányában pedig a rangidős esküdt ülnök látta el az elnöki teendőket. A főtiszt kötelessége volt a tagok jelenlétének biztosítása, a távolmaradók számon tartása. Ülésezési időszakban a főkirálybíró engedélye nélkül egyetlen tag se hagyhatta el a folytonos tábla székhelyét. Az ítélet meghozatalához a királyi rendelet előírta legalább hét személy állandó jelenlétét, a közigazgatási döntések esetében pedig legalább öt személynek kellett a táblán tartózkodnia.86 Szabályozták a tisztviselők szabadságait és szabadságkérési eljárásmódját is. Hiányozni csak igazoltan, jóváhagyott kérés útján lehetett. A Gubernium napra pontosan vezette még a főkirálybírók jelenléti íveit is, majd a hivatali év lejárta után magyarázatot kért az igazolatlan hiányzásokra.87 85 MNL OL F 46, 1768/44. HenterÁdám főkirálybíró a Guberniumhoz, 1768. dec. 12. 86 Hajdú L.: Az állandó táblák i. m. 122. 87 MNL OL F 46, 1768/44. HenterÁdám főkirálybíró a Guberniumhoz, 1768. dec. 12. 88 Hajdú L.: Az állandó táblák i. m. 124. Vö. Appr. Const. IV. 1. art. 12. 89 Hajdú L.: Az állandó táblák i. m. 124-125. 90 Uo. 126. A Nemes-féle javaslat több olyan pontot is tartalmazott, amelyek a pereskedés felgyorsítására és egyszerűsítésére irányultak, azonban ezek többségét nem alkalmazták. A bizottság javasolta, hogy szüntessék meg a felperesek azon jogát, miszerint bizonyos ügyek esetében megválaszthatták, hogy perüket melyik szinten: a széken vagy a Királyi Táblán akarják elkezdeni.88 Ennek a javaslatnak az elfogadása, ahogy a régi perrendtartás megreformálása is, elmaradt. Utóbbi ellen a rendek tiltakoztak, élükön a rendek elnökével, gróf Lázár Jánossal. Ebben a kérdésben az uralkodó engedett, mivel nem akarta kizárni a rendeket a perrendtartás megújításából. A Kancellária törvénytelennek tartotta az állandó táblák bevezetését, mivel megítélése szerint az ellentmondott az erdélyi törvényeknek. Javasolta, hogy a változtatásokat a rendek közreműködésével hajtsák végre. A királynő azonban elutasította a kancelláriai javaslatot, és uralkodói rendelettel hozta létre a folytonos táblákat, országgyűlési határozat és törvénybe iktatás nélkül.89 Az erdélyi folytonos táblák 1763 végén és 1764 elején kezdték meg működésüket. A székely határőrség szervezése okozta zűrzavaros közállapotok miatt utoljára a csík-kászoni tábla alakult meg. Első ülését 1764. február 14-én tartotta Csíksomlyón.90 A határőrség megszervezésével előállt új társadalmi-közigazgatási helyzet a folytonos táblák működését is érintette. A megszervezést követően számos tisztázandó kérdés merült fel a katonarendűek jogállását, táblán való részvételüket 462
