Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szász Hunor: Adatok a 18. századi székely székek igazságszolgáltatási intézményeinek történetéhez. Csíkszék esete 1708–1780 között
SZÁSZ HUNOR A derékszék és a felsőbb hatóságok A törvényhatóságok igazságszolgáltatási rendszerének működésébe is beavatkozhattak a felettes hatóságok: az uralkodó, a Kancellária, az országgyűlés, a Gubernium és a Királyi Tábla. A perek fellebbezésének törvényes sorrendje szerint a derékszék után a Királyi Táblánál lehetett folytatni a pert, azonban a gyakorlatban - sokszor mellőzve a Táblát - a derékszékről rögtön a Gubernium elé vitték az ügyet. 1714-ben Rhédei Pál perelte gyergyóalfalusi László Katát, majd a derékszéki ítélet után a Guberniumhoz fellebbezett.67 Az 1750-es évekig nem csupán a nemesség számára nyílt lehetőség a Guberniumhoz való fellebbezésre, hanem lófők és közszékelyek egyénileg vagy közösségileg is gyakran a Főkormányszék elé vitték panaszaikat vagy pereiket. 67 DJAN H F 26, 7. Jegyzőkönyv, fol. 2rv. A gyergyószéki derékszék jegyzőkönyve, 1714. dec. 10. 68 MNL OL F 46, 1731/5. Tamási István kancelláriai írnok kérvénye az uralkodóhoz, 1730. 69 MNL OL F 46, 1731/5. Uralkodói leirat a Guberniumnak, 1731. jan. 17. 70 MNL OL F 46, 1731/5. A Gubernium utasítása a csíkszéki vicetisztekhez, 1731. febr. 14. Abban az esetben, ha az egyik peres fél nem tartózkodott az országban, vagy más kényszerítő körülmény miatt képtelen volt megjelenni a derékszéki tárgyaláson, távollétében is hozhattak ítéletet, még ha a perhúzás minden eszközét ki is merítette ügyvédje által. Főként a hadsereg kötelékében vagy bécsi, udvari szolgálatban lévők számára volt kedvezőtlen ez a helyzet, hiszen mindkét szolgálat mellett nagyon nehéz, vagy olykor lehetetlen volt a perfolyami időszakra való hazatérés és a személyes megjelenés. Ilyen esetekben a felsőbb hatóságokhoz (Főhadparancsnokság, ezredparancsnokság, Gubernium, Kancellária) fordultak az érintettek, vagy egyenesen az uralkodótól kértek közbenjárást az ügyükben. 1730-ban csíkmindszenti Tamási István, kancelláriai írnok és regisztrátor azzal a kéréssel fordult - a Kancellárián keresztül — az uralkodóhoz, hogy tegye lehetővé számára a Bors György ellen folytatott pere elhalasztását, mivel az uralkodó szolgálata a császárvároshoz köti, s így a perére sem felkészülni, sem ügyvédjével egyeztetni nem volt ideje.68 III. Károly 1731. januári leiratában utasította a Guberniumot, hogy - az írnok kérésének eleget téve — szólítsák fel Csíkszéket, hogy halasszák el Tamási perét mindaddig, amíg lehetősége nyílik hazatérni és megfelelő módon felkészülni, s így távollétében jogsérelem ne érje.69 A Főkormányszék február 14-én utasította is a széki tiszteket, hogy Tamási ügyét mindaddig halasszák, amíg újabb guberniumi utasítást nem kapnak az ügyre vonatkozóan. Ugyanakkor a főhatóság jelentést is kért a peres ügyről, hogy követni és felügyelni tudja a folyamatot.70 A Gubernium más esetekben is beavatkozhatott a széki igazságszolgáltatásba, felülírva akár a főkirálybíró döntését is. 1748-ban Kálnoki főkirálybíró Oláhfaluval keveredett perbe. Miután a főkirálybíró börtönbe záratott egy 458
