Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szász Hunor: Adatok a 18. századi székely székek igazságszolgáltatási intézményeinek történetéhez. Csíkszék esete 1708–1780 között
A 18. SZÁZADI SZÉKELY SZÉKEK IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI INTÉZMÉNYEINEK TÖRTÉNETÉHEZ évente tizenöt napig tartott törvényszék, a iudicium generálé^ tekinthető a derékszék közvetlen előzményének.37 A iudicium generale előzményének Conner t az ispán elnöklete alatt bíráskodó székgyülést tartotta.38 A székgyűlés és a törvényszék szoros összefonódása gyakorlati okból fakadt, hiszen a távolságok és a közlekedési viszonyok miatt nehéz volt gyakran összegyűlni, így kézenfekvő lehetett a székgyűlések alkalmával törvényszéket is ülni. Még a 18. században is, amikor az intézményi hatáskörök már jóval elhatároltabbak voltak, gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor a főkirálybírók rögtön a székgyűlés után tartottak derékszéket, de a székgyűlés megmaradt igazságszolgáltatási jogkörei is a két intézmény hajdani egységére utalnak.39 36 Székely Oklevéltár I —VII. Szerk. Szabó Károly - Szádeczky-Kardoss Lajos. Kolozsvár 1872-1898. III. 1270-1571. 138. II. Ulászló kiváltságlevele, 1499. júl. 13. 37 Vö. Béli G.: II. Ulászló kiváltságlevele i. m. 57. 38 Connert J.: A székelyek intézményei i. m. 32. 39 A 18. századi székgyűlések igazságszolgáltatási jogkörei még nem kellőképpen tisztázottak, ezért e kérdés tisztázása további kutatásokat igényel. 40 Moldovan, L. - Pál-Antal S.: A székely önkormányzat i. m. 37. Vö. Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászonszékek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Csíkszereda 2013. 51. Endes Miklós aló. századra tette a csíkszéki derékszék megjelenését, azonban kijelentését nem támasztotta alá sem forrás-, sem szakirodalmi hivatkozással. 41 Pál-Antal S.: Önkormányzat-történet i. m. 56. 42 DJAN H F 27, IX/74. Haller Pál utasításai a székgyűlésnek, 1752. nov. 27. 43 DJAN H F 26, 7. Jegyzőkönyv, fol. 2rv. A gyergyószéki derékszék jegyzőkönyve, 1714. dec. 10. A kutatás úgy tartja, hogy Csíkszék derékszékének létrejötte a 17. századra tehető. A közös főtörvényszék létrejötte tovább erősítette az egyébként jelentős önállósággal bíró társszékek közjogi kapcsolatát.40 Gyergyószék önállóságának mértékét jól szemlélteti, hogy egészen a 17. század végéig a széki pereket a Fejedelmi Táblára fellebbezték. A társszéket országgyűlési végzéssel kellett arra kötelezni, hogy elfogadja a csíkszéki derékszéket másodfokú törvényszéknek.41 A derékszék összetétele A főkirálybíró joga volt kiválasztani a derékszékre vele tartó alkirálybírókat, ülnököket és esetenként nótáriusokat, akik — a főjegyző kivételével — esküdt ülnöki szerepet láttak el.42 1714-ben a gyergyószéki viceszékről derékszékre fellebbezett pereket Gyergyószentmiklóson tárgyalták, ahol (Bornemisza János főkirálybíró távolléte miatt) Kálnoki Ádám főkapitány elnökölt. A főkapitánnyal együtt „kiszálltak” Alcsík, Felesik és Kászon ülnökei is. Jelen volt az illető társszék, említett esetünkben Gyergyószék alkirálybírója, Sólyom István, a széki jegyző, alfalusi László János, valamint a széki ülnökök.43 A derékszék alkalmával az alkirálybíró is ülnöki szerepet 453
