Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szász Hunor: Adatok a 18. századi székely székek igazságszolgáltatási intézményeinek történetéhez. Csíkszék esete 1708–1780 között
A 18. SZÁZADI SZÉKELY SZÉKEK IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI INTÉZMÉNYEINEK TÖRTÉNETÉHEZ Minden társszékben külön viceszék működött, amely fölött a többi társszéknek nem volt autoritása, csupán az illető társszék alkirálybírójának, a főkirálybírónak, valamint a Guberniumnak. A gyergyószéki viceszék Gyergyószentmiklóson,23 a felcsíki keddenként Szép vízen ülésezett.24 Alcsíkon két viceszék létezett: a csütörtöki széken a hosszabb {longus) pereket tárgyalták, a szombati széken pedig a rövidebb {brevis) ügyeket intézték. Az előbbi Csíkszentimrén, az utóbbi Csíkbánkfalván működött,25 a kászoni viceszék pedig Impérfalván ülésezett.26 23 DJAN H F 26, Gyergyószék törvénykezési jegyzőkönyvei, 6. 1630-1687, 1701, 1734. föl. 164r., 165rv. 24 Sándor Imre: A csíkszentsimoni Endes család levéltára. Genealógiai Füzetek 6. (1908) 1. sz. 63. 25 Corpus statutorum i. m. 131. 26 DJAN H F 62 Kászonszék levéltára (a továbbiakban: F 62), Kászonszéki törvénykezési jegyzőkönyvek. 1700-1756, 1756-1760, 1761-1762. 27 A csíkszentmihályi Sándor család levéltára I. 1539-1756. Közzétette Sándor Imre. Kolozsvár 1914. 162. 28 A továbbiakban a rövidség kedvéért Kancelláriaként utalok az intézményre, nem tévesztve azt össze a Magyar Udvari Kancelláriával. 29 MNL OL F 46, 1746/347. A Gubernium utasításai Udvarhely- és Marosszéknek, 1746. Egy törvénykezési időszak után törvénykezési szünet, úgynevezett feria következett. Előfordult azonban, hogy nem tartották be az erdélyi törvények által előírt szünnapokat. 1733 májusában a szépvízi keddi törvénynapon Abaffi Sándor meggyőzte Sándor István alkirálybírót, hogy tartson soron kívüli {extra serialis) törvénynapot a testvére, László elleni perében. Az alkirálybíró megegyezett Abaffival, hogy az ő esetében kivételt tesz, nem veszi figyelembe a törvénykezési szünetet, és gyorsított eljárással tárgyalja ügyét. Ennek értelmében törvénybe is szólította Abaffi Lászlót.27 A befolyásos széki nemességgel vagy országos hivatalt betöltő személyekkel való törvényszéki kivételezés nem ment ritkaságszámba. Delnei Csató Zsigmond az Erdélyi Udvari Kancellária28 referendáriusa Csíkszéken kívül Udvarhely- és Marosszéken is rendelkezett birtokokkal. Mivel ideje nagy részét a birodalmi fővárosban töltötte, nehezen tudta érdekeit és ügyeit személyesen képviselni a széki törvénykezési fórumokon. 1746-ban Csató Zsigmond Erdélybe utazott, hogy peres ügyeit intézze. Ebben az időszakban azonban éppen az országgyűlés ülésezett. A diéták időszakában a székekben (és feltehetően a vármegyékben is) szüneteltek a törvényszékek, így Csató sem folytathatta volna peres ügyeit. Arra hivatkozva, hogy sem az udvarhelyszéki, sem a csíkszéki alkirálybírók nem tartózkodnak a diétán, Csató kérelmezte a Guberniumnál, hogy parancsolják meg a két széknek, hogy peres ügyei intézésére tartsanak viceszéket. A Gubernium, a referendárius kérésének engedve, utasította a két törvényhatóságot a viceszékek megtartására.29 Csató Zsigmond azt is kérvényezte a Guberniumnál, hogy az rendelje el Maros-, Udvarhely- és Csíkszék számára, hogy azokban az időszakokban, amikor ő 451
