Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szász Hunor: Adatok a 18. századi székely székek igazságszolgáltatási intézményeinek történetéhez. Csíkszék esete 1708–1780 között
A 18. SZÁZADI SZÉKELY SZÉKEK IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI INTÉZMÉNYEINEK TÖRTÉNETÉHEZ a 18. században is egy fajta rendszertelenséget lehet megfigyelni abban, ahogy a különböző pereket elkezdték egy-egy fórumon vagy éppen azokat megkerülve, széken kívüli hatóságok elé vitték. Elviekben minden perlekedő nemesembernek a viceszéken kellett az ügyét kezdenie,13 de ez a gyakorlatban nem mindig valósult meg, ahogy azt sem mindig sikerült betartani, hogy a három forint büntetésig terjedő ügyeket a faluszéke, az azon felülieket pedig a viceszék tárgyalja.14 A székely nemzet i. m. 346. A 18. századi forrásokban ilyenekkel nem találkozunk. Szádeczky feltehetően a vármegyei törvénykezési rendszert vetítette rá a széki igazságszolgáltatásra. Erre lásd Dáné V: „Az Önagysága széki” i. m. 35-38., 79-84. 13 Imreh István - Pataki József: Kászonszéki krónika 1650-1750. Bp.-Bukarest 1992. 245. 14 Vofkori M.: A közigazgatási és jogi intézményrendszer i. m. 493. 15 Sándor Imre: A csíkszentsimoni Endes család levéltára. Genealógiai Füzetek 5. (1907) 4-5. sz. 48. 16 Uo. 17 MNL OL F 46, 1722/296. A Gubernium utasítása Gyergyószéknek, 1722. dec. A törvény szerint a viceszékről a derékszékre kellett fellebbezni, de előfordult (főleg a 18. század első felében), hogy befolyásosabb nemesek vagy széki elöljárók a sorban következő vagy épp az első instanciát megkerülve, magasabb szinten, azaz a derékszéken, a székgyűlésen, a Királyi Táblánál vagy a Guberniumnál folytatták peres ügyüket.15 1725-ben Abafi Sándor, a későbbi felcsíki alkirálybíró a viceszéki ítélet után a pert egyenesen a székgyülésre vitte tovább, átugorva a derékszéket.16 A viceszéki tárgyalás az alkirálybíró elnöklete alatt, a nótárius (széki jegyző) és az assessori (esküdt ülnökök) részvételével zajlott. Abban az esetben, ha egy törvényszéki pernél a tisztviselő érintett volt, a Gubernium úgy rendelkezett, hogy helyette egy elfogulatlan személyt kell kinevezni a bírói testületbe.17 A vice- és derékszékeken a peres feleket rendszerint procuratori (ügyvédek) képviselték. Amennyiben a per hivatalból indult, a vádat egy közvádló (ügyész) képviselte, akit szintén procurator néven említenek a források. Léteztek olyan kisebb jelentőségű perek, amelyeket nem fellebbezhettek a derékszékre, így ezekben az esetekben a viceszék hozhatott jogerős ítéletet. A főkirálybíró viceszéki jelenlétének szabályozásáról nem állnak rendelkezésre adatok. Feltételezem, hogy jogában állt részt venni viceszéki pereken is, azonban ez nem lehetett gyakori jelenség, hiszen a személyes főtiszti jelenlétet igénylő derékszékek tartására is nehezen szántak időt. A forrásokból kiderül, hogy lehetőség nyílt arra, hogy egy bonyolultabb vagy súlyos büntetést maga után vonó ügyben a főkirálybíró véleményét is kikérjék. Ez teljesen a viceszéken múlott. A főkirálybíró véleményét nem voltak kötelesek alkalmazni, elfogadhatták vagy figyelmen kívül is hagyhatták azt. Az is előfordult hogy utólag, az ítélet kimondása után kértek főkirálybírói véleményezést, ami már nem befolyásolhatta a per kimenetelét. Ilyenkor a viceszék a megerősítés reményében fordulhatott a főtiszthez. Egy ilyen eset fordult elő 1745 márciusában, amikor Bocskor János gyújtogatási perében ítélt a viceszék. Az érvényben lévő törvények és szabályrendeletek szerint gyújtogatásért, gyilkossági 449
