Századok – 2024
2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Bencsik Péter: A nemzetközi migráció és Magyarország a globalizáció 19. századi hulláma idején
BENCSIK PÉTER Magyarországra is elutazott. Már a korábbi, besszarábiai tapasztalatai alapján azt vallotta, hogy vannak jó és rossz bevándorlók, és utóbbiaktól — szavai szerint: „a söpredéktől” — meg kell menteni Amerikát. Braun maga is magyar származású volt, 1892-ben vándorolt az Egyesült Államokba.56 A magyar hatóságok hamarosan ellenségesen kezelték Braunt: azzal vádolták, hogy a brémai Missler ügynökséggel áll kapcsolatban, valamint kanadai kivándorlásra agitál. Mindkettő tiltott tevékenységnek számított. Braun ráadásul megbízólevél nélkül érkezett, és nem is vette fel a hivatalos érintkezést a magyar kivándorlási szervekkel. Az ügyből diplomáciai bonyodalom lett, amely Braun hivatalából való távozásával zárult.57 56 Braunról bővebben ír egy ismeretlen szerző blogbejegyzésében: Down the Rabbit Hole 2: Marcus Braun. ( https://www.theodorerooseveltcenter.org/Blog/Item/Marcus%20Braun , letöltés: 2023. jún. 28.) 57 MNL OL K 26 Miniszterelnökség, központilag iktatott és irattárazott iratok 1867-1944 (a továbbiakban: K26) 1906-XV-945, 1.642/1905. ME. A magyar források szerint Braunt elbocsátották. - Uo. 1.736/1906. ME. Az amerikai sajtó szerint Braun lemondott. Lásd Marcus Braun is out. Immigrant Inspector, who has had Several Difficulties, Resigns. New York Times, 1906. március 17. 4. 58 Baron Louis de Lévay: The Hungarian Emigration Law. The North American Review 182. (1906) 1. sz. 115-122. Megtalálható: MNL OL K 149-1905-11. 59 Scotus Viator [Robert William Seton-Watson]: Racial Problems in Hungary. London 1908. Az Amerikában folyó sajtókampány ellen Lévay Lajos, magyar kivándorlási biztos igyekezett egy cikkben fellépni. írása ismertette az 1903. évi kivándorlási törvény főbb pontjait, a magyar kivándorlás méreteit, az ügynökök tevékenységét, végül a kormány tárgyalásait a német társaságokkal és a Cunarddal.58 Nem sokkal ezt követően jelent meg Braun könyve, amely élesen bírálta a magyar kormány álláspontját. Braun beszámolt arról, hogy a magyar hatóságok akadályozták a munkáját, sőt a mozgásszabadságát is. Kötete Robert William Seton-Watson elhíresült könyvéhez59 hasonlóan mutatja be Magyarországot: Kossuth és Petőfi népe, a szabadság hazája korrupt, rothadt politikai rendszerré züllött. A Cunardszerződést legalizált emberkereskedelemként interpretálta, a kormányt pedig azzal vádolta, hogy ügynöki tevékenységet folytat a kivándorlás fokozása érdekében. A könyv azt sugallta, hogy az üzlet hasznának egy része visszacsorgott a politikusok és kegyeltjeik zsebébe. Braun elfogadhatatlannak vélte, hogy Magyarország befolyást akar gyakorolni a kivándorlókra, gátolja beolvadásukat Amerikában, ezzel gyakorlatilag „magyar gyarmatot” épít ki az USA-ban. Ügy vélte, hogy a kivándorlás fogalma végleges távozást jelent, ami a magyar definícióval és gyakorlattal ellenkezett. Véleménye szerint a kormány nem vádolható azzal, hogy a kivándorlás révén szándékosan meg akarna szabadulni a bűnözőktől, gyengeelméjűektől, ugyanakkor nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy az ilyen emberek ne juthassanak útlevélhez. Braun egyúttal igyekezett megcáfolni Lévay 30
