Századok – 2024
2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Bencsik Péter: A nemzetközi migráció és Magyarország a globalizáció 19. századi hulláma idején
BENCSIK PÉTER akcióit.47 Ennek következtében 1914 márciusában Sándor János belügyminiszter arról értesítette a Nordatlantischer Dampferlinien Verband cégeit, hogy a magyar kivándorlók szállítására nyert engedélyt 1914 végétől megvonja tőlük, mivel saját (tehát külföldi) kikötőikben nem tartották magukat a magyar törvényekhez.48 Erre egyébként a Pool-szerződés jogot is adott nekik, tehát ezt inkább ürügynek tekinthetjük. Mindenesetre elképzelhető, hogy az öt cég, és főleg a HAPAG, az engedély megvonása után igyekezett bizonyítani, hogy immár törvényesen jár el, hátha a magyar kormány meggondolja magát. Végül az 1914-es hirtelen javulás további oka az év elején hatályba lépő magyar-osztrák megegyezés volt a hadkötelezettek kölcsönös ellenőrzéséről, amelyről később bővebben lesz szó. 47 Az 1909. évi szabályozásról és a Pool-szerződésről bővebben lásd Bencsik P: Az útlevélkérdés története i. m. 93-99. A szerződés német nyelvű szövegét lásd MNL OL K 150-é.n.-V-20. (3609. es.) A Pool kikötőiből legálisan kivándorlók számát közli: A Magyar Szent Korona országainak kivándorlása és visszavándorlása 1899-1913. Bp. 1918. (Magyar Statisztikai Közlemények, új sorozat, 67.) Általános jelentés, 97-99. 48 MNL OL K 150-é.n.-V-20. (3609. cs.) 49 Eredetileg csak egy évre, majd e tilalmat évente meghosszabbították. A tilalom elvileg csak a 17 évnél idősebb férfiakra vonatkozott, de a háború idején - főleg az antanthatalmak tengeri blokádja miatt-a nők sem utazhattak. Az első tiltást az 5.474/1914. M.E. rendelet írta elő. MRT 1914. II. 1416. 50 MNL OL K 150-é.n.-V-20. (3609. cs.) 51 Puskás J.: Kivándorló magyaroki. m. 165-166.; Documents of American History. Ed. Henry Steele Commager. New York 1949. (Fifth edition) 316., 372-374. A háború kitörése után - a Monarchia és Nagy-Britannia közötti hadiállapot miatt - a Cunard engedélyét is megvonták. A háború elején egyébként is megtiltották a kivándorlást,49 de a kormány már készült a háború utáni helyzet szabályozására, amikor immár kötöttségek nélkül hozhat létre egy új Fiume—New York vonalat. 1915-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank jelentkezett azzal, hogy a HAPAG és a Norddeutscher Lloyd hajlandó lenne részt venni egy magyar részvénytársaság megalapításában, amely magyar hajókkal Fiúméból szállítaná a kivándorlókat Amerikába. A kormány három feltételt szabott: a cégek a német kikötőkben is tartsák be a magyar törvényt; a forgalomnak legalább a fele Fiúmén keresztül legyen lebonyolítva; e célból jelentős tőkét fektessenek be az alapítandó magyar hajóstársaságba. Budapest attól is elzárkózott, hogy kizárólagos jogot adjon a német-magyar együttműködésnek, attól félve, hogy az engedélyben nem részesülő cégek ismét illegális ügynöki hálózatot hoznak majd létre.50 E tárgyalásoknak gyakorlati jelentősége már nem volt, mivel a háború végén a kivándorlás terén is teljesen új helyzet állt elő a történelmi Magyarország felbomlása, illetve az amerikai bevándorlási politika átalakulása (a kvótarendszer bevezetése)51 miatt. 28
