Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Csíki Tamás: Egy muzikális főúr csődje. Gróf Fáy István társadalmi szerepei a reformkorban és a neoabszolutizmus idején
CSÍKI TAMÁS a faji és dormándi porció becslését tette szükségessé, ami a per befejezését (és a hitelezők esetleges kárpótlását) a beláthatatlan jövőbe helyezte.64 Ezért a szembenálló felek 1854 októberében egyezséget kötöttek: a csődtömeg képviselői elfogadták Fáy Mária jogosultságát a fáji és a dormándi ingatlanokra (az ezeket terhelő zárosításokat és betáblázásokat semmisnek tekintették), míg a grófnő lemondott a (csődtömeg kezén lévő) abaúji, borsodi és tornai feles, valamint a szabolcsi nyolcadrész-birtokáról, és 26 000 pengőforint kifizetését is vállalta.65 64 Fáy Mária úgy fogalmazott, hogy az örökösödést igazoló okmányokat az „Izrael nemzetségénél jobban elágazott Fáy családtól összegyűjteni lehetetlen”. - Uo. 65 SAK Krajinsky súd v Kosiciach c. 173. III. c. 157. (1853) A Gróf Fáy Mária elleni igényper iratai. 66 A kassai ház becsértéke 20 500 pengőforint, a szatmári birtokoké 175 900, a szabolcsiaké 276 900, az abaújiaké 112 800 és a tornaié 1900 forint volt. A szőlők és a borsodi ingatlanok becsértékéről nincs adatunk, ám mivel a becsértéken való eladás aligha valósulhatott meg, az egykori hitelezők teljes kielégítésének nem volt meg a fedezete. - Budapesti Hírlap, 1854. szeptember 7. 2901.; uo. 1856. január 19. 5.; uo. 1856. július 1. 4.; uo. 1856. december 12. 4.; uo. 1857. január 21.5. 67 Budapesti Közlöny, 1880. április 25. 3210.; uo. 1882. június 27. 14. 68 Az „akadémia” kifejezés a 18. század végén Európa-szerte már a nyilvános hangversenyeket (is) jelentette, Magyarországon a fogalmat a főpapok exkluzív zeneestélyeire, majd a változatos repertoárú, belépőjegyes koncertekre is használták. - Dobszay László: Magyar zenetörténet. Bp. 1998. 319-320.; Fónagy Zoltán: Zenei nyilvánosság és polgári viselkedéskultúra. A 19. századi hangversenyterem társadalomtörténeti látószögből. Történelmi Szemle 54. (2012) 4. sz. 578-580. A fáji „Akadémia” a hangversenyek mellett azt a „muzsikai egyesületet” is jelölte, amelynek tagjai a rendezvényeken fellépő zenészek voltak. (Az egyesület más tevékenysége nem ismert.) - Ujfalussy Mihály: Fáji Muzsikai Akadémiák. Hasznos Mulatságok 14. (1830) 2. félév, 51-52. sz. 401-404. A megállapodás a fennálló helyzetet szentesítette, és hamarosan az árverések is elkezdődtek. 1854-ben a hegyaljai és a szikszói szőlőket, 1856-ban a kassai házat, valamint a Szatmár és Szabolcs megyei, 1857-ben az abaúji és tornai jószágokat kívánták értékesíteni. Majd 1863-ban — miután a törvényszék az igényjogosultság sorrendjét meghatározta - a károsultak (vagy az örököseik) kifizetése is lehetővé vált.66 Ennek menetéről nincsenek adataink, csupán arról, hogy 1880- ban az egykori hitelezők közül 36-an a nekik megítélt összegért már nem jelentkeztek. Az 1846-ban indult csődeljárás végül a csődvagyon felosztását követően, azaz 1882-ben, éppen húsz évvel gróf Fáy István halála után fejeződött be.67 Szellemi orientáció és kulturális gyakorlat Az ifjú gróf legfontosabb törekvése volt, amikor a birtokait átvette, hogy szenvedélyének, a zenének és a zenélésnek méltó kulturális miliőt teremtsen, ezért fáji rezidenciáján 1830-tól évente háromszor négynapos Muzsikai Akadémiát szervezett.68 A hangversenyeken, amelyekről a lapok lelkesen tudósítottak, korabeli szóhasználattal szólva dilettánsok és rendes hangászok léptek fel. Az előbbiek közé tartozott (a kitűnő tenor hírében álló) Tiszta Károly, a szomszédos Selyeb földesura, 272
