Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Hajnalka: Török forrás a karlócai békekötés utáni erdélyi–temesközi határszakasz kijelöléséről
TÓTH HAJNALKA közvetítésével folyt a beszélgetés. A Fenséges Birodalom részéről Temesvár várának díváni tolmácsa, Oszmán aga, a császár részéről pedig egy Alvise Wolde nevű tolmács volt jelen, [akik] egymást felváltva tolmácsoltak. Miután ily módon néhány dolgot megbeszéltek, megkezdődött a határkijelölő tárgyalás. A Fenséges Birodalom határbiztosa, Ibrahim efendi a határok kijelölését úgy kérte, hogy mivel a mindkét fél kezében meglévő nagyúri szerződésekben világosan szerepel, hogy a békeszerződés és -kötés második pontjában [említett] Temesvár vára ezen [legutóbbi] háború előtt a Fenséges Birodalom uralma és fennhatósága alatt állt, az minden náhijéjével és folyójával ismét annak uralma alá kerüljön. Mivel pedig írásba van foglalva, hogy ezen háború előtt Temesvár [értsd: temesvári vilajet] és Erdély régi határa Havasalföld felől régtől fogva úgy volt meghatározva, hogy az a hegyektől a Maros folyóig húzódott, a [mostani] határ kijelölését is az alapján kell megkezdeni. Ekkor azonban a császár határbiztosa némely, megfontolásra méltó feleletével azt elutasította, mondván, hogy nem lehet elkezdeni a határok kijelölését addig, amíg a császári parancs értelmében az erdélyi határok kijelöléséhez kirendelt erdélyi elöljárók el nem indulnak, és meg nem érkeznek, és amíg velük nem tárgyalnak, illetve a határhelyeket tőlük meg nem kérdezik. Majd azt mondta, hogy ismét gyűljenek össze a Lippa nevű településtől Erdély irányában lévő Facsád nevű helyen,108 ahol az Erdélyből érkező magyarok is meg fognak jelenni. [Ezután] elindultak az említett településről, és mindegyik határbiztos egymaga két konaknyi109 távolságot tett meg, majd a nevezett helyen ismét összegyűltek. Az említett helyen egy hónap alatt többször is találkoztak, és [ott] határtárgyalásokat folytattak. [Mivel] a nevezett Marsigli grófnak és a vele lévő császári határkijelölőknek sok napra elegendő ellátmánya és élelme volt, úgy tűnt, hogy minden módon a határkijelölés befejezésére törekednek. 108 Vö. Marsili, L. E: Relazione i. m. 412. 109 A konak szó ’szálláshelyet’ jelent. A két szálláshelynyi távolság feltehetően két napi járás lehet. Ezek után pedig először a boszniai határvidéken lévő Növi vára körüli vitás kérdéseket vették elő. Másfél évnyi veszekedés és ellenségeskedés után nagy nehézségek árán végül megoldották a vitás ügyet. Emitt pedig azt mondták, hogy úgy jelöljük ki a határokat, ahogy Temesvár [értsd: temesvári vilajet] és Erdély régi határa Ahmed szultán idejében létrejött, ami teljes egészében a Maros folyótól húzódott Havasalföld határáig. Sebesnél, Lúgosnál és azon a részen százötven kiválasztott hivatalnok dolgozott, hogy a falvak és náhijék Erdély oldalán maradjanak, azonban Erdély lakosai közül sokan - az elszakadás reményével - viszályt szítottak, ily módon pedig nem lehetett kijelölni a határokat. Az említett ügyet Temesvár védőjének is megírták, és beszámoltak neki róla. „Mi szükség van erre?” - vélekedett, és az említett ügyet megírták, és részletezték mind a Fenséges 248
