Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Hajnalka: Török forrás a karlócai békekötés utáni erdélyi–temesközi határszakasz kijelöléséről
TÖRÖK FORRÁS A KARLÓCAI BÉKEKÖTÉS UTÁN rült sor.64 Ez azonban még nem jelentette a karlócai béke második cikkelyében előírt várrombolások végrehajtását és a területek átadását, ezen munkálatok még hónapokig elhúzódtak. 64 F. Molnár M.: Az Oszmán és a Habsburg Birodalom i. m. 137. A teljes határ leírásának végső változatát 1701. márc. 4-én véglegesítették. - Uo. 136. Vö. Jászay M.: Marsili i. m. 42., 49. A végleges határ leírásának olasz, latin és török nyelvű változatának helyeiről lásd F. Molnár M.: Az Oszmán és a Habsburg Birodalom i. m. 137., 407. és 408. jegyz. 65 ÖStA HHStA OHSch Kt. 9. Nr. 125. föl. 5v-18r. 66 „Timisvär qale csi bu gengden evvel devlet-i c äliye zabt [u] tasarrufinda olmagla bütün nevähi ve enhäriyla giné zabtinda qila ve bu gengden evvel Timisvärun Erdei ile olan qadimi hudüdlari Efläq tarafindan qadimi taglari ile nehr-i Muris varinga mahdüd olmaq üzere mestür olub ol-minväl üzere qatc-i hudüda mübäseret lazimdür. ” (’Temesvár vára ezen [legutóbbi] háború előtt a Fenséges Birodalom uralma és fennhatósága alatt állt, az minden náhijéjével [albírósági körzetével] és folyójával ismét az uralma alá kerüljön. Mivel pedig írásba van foglalva, hogy ezen háború előtt Temesvár [értsd: temesvári vilajet] és Erdély régi határa Havasalföld felől régtől fogva úgy volt meghatározva, hogy az a hegyektől a Maros folyóig húzódott, a [mostani] határ kijelölését is az alapján kell megkezdeni.’) - ÖStA HHStA OHSch Kt. 9. Nr. 125. föl. 6v. Vö. A karlócai béke második cikkelyével. - A karlócai béke és Európa i. m. 214-215. Temesvári Oszmán aga autográf iratgy új reményének az erdélyi-temesközi határkijelölés időszakára vonatkozó dokumentumai közül mindenképpen a legérdekesebb és a benne lévő információkat tekintve a legértékesebb az a leírás, amely a két határbiztos munkájáról, az aközben történtekről, illetve a határhúzás lezárásáról szól.65 Az aga beszámolója kiegészítésekkel szolgál az eddig csak Marsigli révén ismert eseményekről, amelyeket résztvevőként, török szemszögből követ és interpretál. A forrás elemzését némileg nehezíti, hogy abban az aga csak az események összefoglalását adta, és nem közölt dátumokat. A leírás szerint miután Marsigli és Ibrahim efendi megérkeztek Lippához (a fent tárgyaltak alapján szeptember első harmadában), sátrakat állítottak fel a két tábor számára, és a biztosok üdvözölték egymást a tolmácsaik útján. Majd a következő napon egy, a két tábor között felállított sátorhoz vonultak a kíséretükkel, amelyek közül a katonák száz lépésnyi távolságra sorakoztak fel egymással szemben. A Habsburg- és az oszmán határbiztos ekkor ismét a tolmácsok - Alvise Wolde és Oszmán aga — közvetítésével beszéltek egymással. Ibrahim efendi az egyeztetéseket a karlócai béke második pontjára hivatkozva kezdte a határ meghúzására vonatkozóan, amely szerint Temesvár vára minden területével és folyójával — ahogy a háború előtt, úgy a továbbiakban is — a Fenséges Birodalom („devlet-i c âlïye”) uralma alá fog tartozni; továbbá Temesvár (azaz a Temesköz, pontosabban a temesvári vilajet) és Erdély határait Havasalföld felől a régi határok alapján kell meghatározni, azaz úgy, ahogy azt régi időktől fogva a hegyek alkották, elérve a Maros folyót.66 A határkijelölési munkálatokat azonban Marsigli addig nem akarta elkezdeni, amíg az ügyben hozzájuk küldött erdélyi 239
