Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - F. Molnár Mónika: Velencei források a karlócai békéről
F. MOLNÁR MÓNIKA ezer km2 került a Velencei Köztársaság birtokába).90 Az Oszmán Birodalom vezető elitjének a korábbi béketárgyalásokon szerzett tapasztalatai és a karlócai egyeztetéseken alkalmazott ügyes taktikája hozzájárultak ahhoz, hogy az oszmánok képesek voltak valamelyest a saját feltételeiket elfogadtatni (ezáltal az erő látszatát fenntartani) és presztízs veszteségüket minimalizálva tekintélyüket megőrizni.91 90 Yilmaz Öztuna: Osmanli devleti tarihi. (Kültür yayinlari serisi 1.) Istanbul 1986. 417.; Nazim Tekta§: II. Mustafa (1695-1703). In: Çadirdan Saraya Saraydan Sürgüne Osmanli. Istanbul 2006. 419. 91 Mónika F. Molnár: Venedik kaynaklarmda Karlofça antla§masi: diplomasi ve tőrén. In: Türkler i. m. IX. 791. 92 Ágoston Gábor: Az oszmán hódítás és Európa. Bp. 2022. 379. 93 Maria Pia Pedani: Dalla frontiéra al confine. (Quaderni di studi arabi 5.) Venezia 2002. 40.; Uő: The Ottoman-Venetian Border (15th-18th Centuries). (Hilal. Studi turchi et ottomani 5.) Venezia 2017. 94 Ágoston G.: Az oszmán hódítás i. m. 374-377. 95 Dariusz Kolodziejczyk: Ottoman-Polish Diplomatie Relations (15th-18th Century). An annotated edition of‘ahdnames and other documents. (Ottoman Empire and its heritage 18.) Leiden 2000. 57-67. Epilógus: a határ kijelölése a karlócai békekötés után A békekötésben részt vevő államok közti határ meghúzását - mint majd látni fogjuk - régi szokás szerint később kinevezendő határkijelölő bizottságokra bízták. A karlócai béke jelentősége török oldalon nem abban állt, hogy az oszmánok a Habsburg Birodalommal és a Velencei Köztársasággal való évszázados kapcsolataik során most először jelölték ki a határvonalat, hanem a határról és az államról való szemléletük alakulásában jelentett fontos előrelépést a modern európai felfogás irányába. A kezdetben gyakorlatilag nyitva álló, szinte folytonosan változó határsávot — ahol az oszmánok a béke tartósabb fennmaradása érdekében még tudtak elfoglalt területeket, várakat is átadni, elcserélni - felváltotta a határkijelöléssel meghatározott, a két államalakulatot elválasztó vonal. Ennek széleskörűen alkalmazott koncepciója nyomán a karlócai béketárgyalások alatt végül eljutottak arra a pontra, hogy kénytelen-kelletlen, de elfogadták európai szomszédjaik szuverenitását és államaik területi sérthetetlenségét.92 Fontos azonban megemlíteni, hogy a szomszédos államokkal való viták, nézeteltérések megoldásaként, egyfajta lezárásaként az oszmánok már jóval Karlóca előtt is végeztek — különböző bizottságok tevékenysége útján — határkijelöléseket. A Velencei Köztársasággal már a 15. század végén születtek ilyen, a határokat megállapító egyezmények.93 Később, a 16-17. század folyamán keleti riválisukkal, a szafavidákkal, majd az osztrák Habsburgokkal94 vagy a lengyelekkel95 is elhatárolták egymástól a területeiket. A békekötés utáni határok kijelölése természetesen számos problémát felvetett Karlóca előtt és után is. A velencei-oszmán határ esetében például fontos szempont volt az alattvalók és a kereskedelmi 224
