Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - F. Molnár Mónika: Velencei források a karlócai békéről
TANULMÁNYOK F. Molnár Mónika VELENCEI FORRÁSOK A KARLÓCAI BÉKÉRŐL Az Oszmán Birodalom és a Velencei Köztársaság kapcsolata a 14. század második felére nyúlik vissza. Több évszázados közös történelmüket mindenekelőtt a két állam közti békés, mindkét fél számára jelentős előnyökkel járó kereskedelmi kapcsolatok jellemezték. A Földközi-tenger partvidékének (Mediterráneum) uralmáért folyó versengés következtében az 1463-tól 1718-ig tartó időszakban összesen hét nagyobb konfliktus robbant ki közöttük.1 Az ezek közt fennmaradó időben azonban többnyire békés diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatot folytattak egymással.2 1 Oszmán-velencei háborúk: 1463-1479, 1499-1503, 1537-1540, 1570-1573, 1645-1669, 1684— 1699, 1714-1718. 2 Robert Mantran: Venezia e i Turchi (1650-1797). In: Venezia e i Turchi. Scontri e confronti di due civiltá. Ed. Carlo Pirovano. Milano 1985. 250-267.; Uő: L ’Impero Ottomano, Venezia, e la guerra (1570-1670). In: Venezia e la difesa del Levante. Da Lepanto a Candia (1570-1670). Venezia 1986. 227-232.; Marie F. Viallon: Venise e la Porte Ottomane (1453-1566): Un siècle de relations vénétoottomanes de la prise de Constantinople à la mort de Soliman. Paris 1999. 3 Peter E Sugar: Southeastern Europe under Ottoman Rule, 1354-1804. (A History of East Central Europe 5.) Seattle-London 1977. 131. 4 Fodor Pál: A terjeszkedés ideológiái az Oszmán Birodalomban. In: Uő: A szultán és az aranyalma. Bp. 2001.170-178. A Velencei Köztársaság a Szent Liga háborújában Az Oszmán Birodalom megreformálását végrehajtó Köprülü családban nevelkedett, ambiciózus Merzifonlu Kara Musztafa pasa nagyvezíri tevékenysége (1676- 1683) során — a korábbi hagyományokhoz igazodva — újabb hódításokkal próbált elismerést kivívni magának. Északi szomszédja, Oroszország ellen folytatott háborúja azonban nem hozta meg a várt sikereket, sőt az 1681-es orosz-oszmán békében Kijev és Kelet-Ukrajna orosz kézen maradt.3 Ekkor érdeklődése, hogy elterelje a közvélemény figyelmét a korábbi kudarcról, Nagy Szulejmán álmának megvalósítása, vagyis a régóta áhított „aranyalma”,4 a császárváros felé fordult. A Bécs ellen 1683-ban megindított nagyszabású hadjárat tervének ötlete és kidolgozása mögött Thököly Imrének a Habsburgok elleni katonai sikerei is szerepet játszottak. A fiatal kuruc vezér ugyanis Felső-magyarországi Fejedelemségének (törökül Orta Macar) fenntartása és támogatása érdekében Kara Musztafa pasát a Habsburgok megtámadására biztatta, és a megindítandó hadjárathoz felajánlotta neki az erdélyiekkel és moldvaiakkal együtt huszonötezer főre tehető 205 SZÁZADOK 158. (2024) 2. SZ. 20^-226.
