Századok – 2024
2024 / 1. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Füzi Izabella: A vurstlitól a moziig. A magyar vizuális tömegkultúra kibontakozása (1896–1914) (Tamás Ágnes)
TÖRTÉNETI IRODALOM árnyalt képet fest főhőse ellentmondásos magánéleti kapcsolatairól: testvérével, illetve apjával is megromló viszonyáról, valamint későbbi feleségével folytatott házasságtörő együttéléséről, a gyermekei egészségével összefüggő örökös félelmeiről és szomorúságáról (kilenc gyermekéből öt fiatalon vesztette életét), továbbá a gyakori költözésekről, a sok munkával megteremtett anyagi biztonságról és a család lakáskultúrájáról. Ügy vélem, hogy - a saját érdeklődéséhez legközelebb állónak a történelmet tekintő, és felettébb kritikus jellemű - Csengery sem találna túl sok pontatlanságot a róla készült modern kori életrajzban, bár valószínűleg nem örülne, hogy háttéremberként ezúttal ő maga került reflektorfénybe. Cieger András Fűzi Izabella A VURSTLITÓL A MOZIIG A magyar vizuális tömegkultúra kibontakozása (1896-1914) (Apertúra könyvek 8.) Pompeji Alapítvány, Szeged 2022. 285 oldal Fűzi Izabella kötete a tömegszórakoztatás korai időszakával foglalkozik, s a vizuális élmények újfajta megnyilvánulási módjait vizsgálja deklarálva azt, hogy Magyarországon a korai mozgóképekkel kapcsolatos kutatások még gyerekcipőben járnak. A szerző kezdőpontként a millenniumi ünnepségek túlfűtött időszakát választotta, amikor már Magyarországon is megjelentek, illetve elkészültek az első mozgóképek. Zárásként pedig az első világháború kezdőévét jelölte meg, amely dátum nagyjából egybeesik az egész estét felölelő filmek feltűnésével. A könyv négy, eltérő hosszúságú és kidolgozottságú fejezetre tagolódik: az első kettő a millenniumi eseményekhez és a korai mozgóképekhez kapcsolódik, míg az utolsó kettő elsősorban a film- és irodalomtudomány érdeklődésére tarthat számot, ugyanis ezekben már inkább tartalomleírásokat és elemzéseket olvashatunk. A kötet széleskörű nemzetközi szakirodalomra, illetve a monográfia írójának korábbi, témába vágó publikációira támaszkodik. A szerző már a kötet elején rögzíti egyik fő tételét, miszerint a „századfordulós mozgóképi kultúrát nem lehet a mai filmfogalom felől megérteni”. (5.) Fűzi célja a hazai mozi kezdeti korszakára vonatkozó kevés számú szakirodalom meghaladása, továbbá törekszik a nézői, befogadói szerepek bemutatására. Az első nagyobb egységben a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódó tematikákkal találkozhatunk. A szerző először a millenniumi kiállítást mint „kiállítási komplexumot” jellemzi Tony Bennett nyomán, s amellett érvel, hogy a kiállítás a hatalom céljait szolgálta, amennyiben az egy egységes nemzetet kívánt láttatni. A kiállításról szóló fejezet kevésbé tartalmaz újdonságot. Üj információkkal szolgálhatott volna a hatalom szemszögéből, a láttatás céljairól, ha a millenniumi ünnepségek szervezési munkálatairól fennmaradt aktákat bevonta volna a kutatásba. A szórakoztató negyednek, Os-Budavárának és az ott egykoron lezajlott műsoroknak a leírása jól érzékelteti a vibrálást, az attrakciók sokaságát, amelyekkel a kortárs néző szembesült. A kiállítás számos szektor (például oktatás) fejlődéstörténetét, különféle vívmányokat és az SZÁZADOK 158. (2024) I. SZ. 186-189. 186
