Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Somogyi László: Az aszódi koncentrációs telep működése (1914–1917)
KL ASZÓDI KONCENTRÁCIÓS TELEP MŰKÖDÉSE (1914-1917) Őrzésükre semmiféle katonai erőt nem vettek igénybe. Tekintve, hogy a telepeket nagyobb részben nem rendezett tanácsú városokban alakították ki, bármilyen rendzavarás a fogvatartottak részéről, vagy épp a kárukra elkövetett törvénytelenség, netán szökés a csendőrség hatáskörébe tartozott,14 éppen úgy, mint a telepeken élők rutinszerűen végrehajtott ellenőrzése is, amit olykor a helyi adminisztráció vezetője (a jegyző vagy a járási főszolgabíró) is elvégzett. A koncentrációs telepeken őrzött személyek ellenőrzése, felügyelete a közigazgatás legfelső szintjén a Magyar Kir. Belügyminisztérium hatáskörébe tartozott, amely minden velük kapcsolatos ügyben a legfelsőbb autoritással bírt. 14 Aszódon és környékén a csendőrség fejlesztésére a járás megalakulásakor, 1912 tavaszán került sor. Ekkor hozták létre az aszódi csendőrjárás parancsnokságot, ugyanis a belügyminisztérium ide helyezte át a megszüntetett rákoskeresztúri őrsöt. Egy fővel megemelték a legénység létszámát, amely így egy járásőrmesterből és négy csendőrből állt. Az aszódi járásparancsnokság alá tartozott a túrái, a vérségi, az aszódi, a valkói, az isaszegi és a zsámboki őrs is. - Hírek. Aszódi Hírlap, 1912. április 28. 3. 15 Lásd a 13. számú lábjegyzetet. 16 Aszód Budapesttől nagyjából 50 kilométerre, északkeleti irányban található. A járás főszolgabírója a korábbi pomázi járási szolgabíró, Sárkány Ernő volt, főjegyzői posztját Matolcsy Kálmán töltötte be. - Aszódi Hírlap, 1912. április 28. 1. 17 Például a napi séta engedélyezésére tett javaslat a főjegyző feladata volt. A pozitív döntés általában az adott internált magaviseletétől függött. A séta során a fogva tartott civileknek - az esetleges szökés, kémkedés vagy szabotázs elkerülése végett - kerülniük kellett a vasútállomást és a vasútvonal érintését. - MNL PML IV. 422.b. 66. d. 6357/1915. Jegyzék azon internáltakról, kik séta engedélyt kaptak, 1915. nov. 3. 18 Egy amerikai diplomáciai forrás szerint 512 francia állampolgárt regisztráltak, akik közül mindössze nyolcat helyeztek el internálótáborban. - Ministère des Affaires Etrangères - Archives Diplomatiques Az aszódi koncentrációs telep Mivel Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegye — földrajzi elhelyezkedésénél fogva — megfelelt a hatóságok által támasztott szeparációs feltételeknek, több koncentrációs telepet is kialakítottak a területén.15 Ezek közül az egyik legjelentősebb Aszódon volt,16 ahova elsősorban nyugati állampolgárokat szállítottak. A településen 1914 szeptemberétől kezdték összegyűjteni a főleg brit és francia állampolgárokat, de néhány jobb módú szerbet, oroszt és montenegróit is tartottak itt rendőri felügyelet alatt. A településen a járás főjegyzője, Matolcsy Kálmán felelt az internált személyekért. Minden rendellenességet jelentenie kellett a járási főszolgabírónak, s javaslatot tehetett az egyes, rendőri felügyelet alatt álló személyek kedvezményeinek (megadásának vagy elvételének) tárgyában, esetleg megbüntetésükkel kapcsolatban.17 A Magyarországon nyilvántartott francia állampolgárok számáról eltérő adatok maradtak fenn, de a levéltári források alapján nagyjából 510-en lehettek, akiket a magyar hatóságok nyilvántartásba vettek 1915 végéig.18 A sajtóforrások 169
