Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Somogyi László: Az aszódi koncentrációs telep működése (1914–1917)
SOMOGYI LÁSZLÓ lokális jelenségek vizsgálatára is. Az internált civilek viszonylagos szabadsága lehetővé tette a helyiekkel való interakciók kialakulását, aminek a bemutatása mellett, az internáltak között létrejött szociális és önszerveződő kapcsolatok feltárása is a munka részét képezi. A tanulmány végén kísérletet teszek annak vázlatos ismertetésére, hogy a fogvatartottak milyen képet őriztek magukban fogságuk helyszínéről a szabadulásuk után. A kutatás forrásbázisát a közigazgatásban 1914 és 1917 között keletkezett megyei és járási iratok képezték. Előbbiek esetében az alispáni, utóbbiaknál a járási főszolgabírói hivatalnak a koncentrációs telepen őrzött civilek ellátásával, őrzésével, mindennapjainak szervezésével kapcsolatos iratait kell kiemelni. Az államigazgatás felső szintje esetében a Magyar Kir. Belügyminisztériumban keletkezett dokumentumok szolgáltattak olyan háttérinformációkat, amelyek hozzásegítettek a telep történetének feltárásához és a fogva tartási modell értelmezéséhez. Érdekes és értékes információkkal szolgáltak a születési, halálozási és házassági polgári anyakönyvi másodpéldányokban szereplő adatok is. Az internált civilek mindennapjairól, helyiekkel való kapcsolatáról, szabadidős és önszerveződő tevékenységéről a járási szinten keletkezett iratok, valamint a korabeli sajtó híradásai szolgáltak részletekkel. A teleppel kapcsolatos emlékeket a háború utáni magyar sajtóban megjelent releváns cikkek segítségével igyekeztem megjeleníteni, de egy 1930 körül keletkezett, egykor Aszódon fogva tartott francia internált által magyar nyelven írt visszaemlékezést is felhasználtam.4 4 Ez utóbbiért köszönetét mondok Dr. Pénzes Tiborc Szabolcsnak, Aszód város polgármesterének, aki figyelmembe ajánlotta a forrást. 5 Az Amerikai Egyesült Államok budapesti konzulátusa a bécsi nagykövetséggel együtt látta el a Magyarországon internált brit, francia és más országok állampolgárainak diplomáciai védelmét a háború kirobbanása után, egészen 1917-ig, mikor hadiállapotba került a Monarchiával. (Ekkor tevékenységét más országok diplomáciai képviseletei vették át.) A francia források legtöbbje ezért amerikai diplomaták tollából származik. A francia levéltári forrásokhoz való hozzáférésért köszönetét mondok Ablonczy Balázsnak, a HUN-REN Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársának és Gerard Jolivet családfakutatónak, az Association Bretonne Généalogie Histoire (Bretagne-i Családfakutató Egyesület) elnökének. A londoni Nemzeti Levéltárban (The National Archives - TNA, Kew) őrzött külügyminisztériumi iratok között található, továbbá a bécsi amerikai konzulátus által, a háború során az aszódi koncentrációs telepről több alkalommal készített meglehetősen informatív beszámolókat, valamint a Francia Nemzeti Levéltár külügyminisztériumi és belügyminisztériumi iratai között fellelhető, a Monarchiában a világháború alatt internált francia állampolgárokkal kapcsolatos jelentéseket jórészt kontrollforrásokként használtam.5 166
