Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Imre herceg haláláról. Milyen hír érkezett 1031 őszén Hildesheimbe?
TÓTH ENDRE A kremsmünsteri dóm harangtornyának földszintjén tumba áll, amelynek fedlapjára a herceget, mellette a vaddisznót és a herceg lábánál a kutyáját faragták ki.212 Tassilo Gunther nevű fiáról azonban a források nem tudnak semmit. A legenda 1304 előtt keletkezett, a tumbát pedig a 15. században faragták.213 A legenda Imre herceg története is lehetne: akár ötletadónak is tarthatnánk, ha a hildesheimi adat nem lenne elszigetelt és időben távoli. 212 A síremlék képe: Tassilo III. von Bayern i. m. A középkori fiktív sírokról: Michael Borgolte: Fiktive Gräber in der Historiographie. Hugo von Flavigny und die Sepultur der Bischöfe von Verdun. In: Fälschungen im Mittelalter I-VI. (MGH Schriften 33.) Hannover 1988-1990. I. 205-240. 213 Löhmer Ch.: Mythos Agilolfinger i. m. 196., 18. jegyzet. 214 Lásd Formen der Erinnerung Bd. 3. Die Jagd der Eliten in der Erinnerungskulturen von der Antike bis in die Frühe Neuzeit. Hrsg. Wolfram Martini. Göttingen 2000. tanulmányait. 215 Példa erre a bakonybéli apát 1422. évi vadászata. - Sörös Pongrácz: Bakonybéli regeszták a XV. század első feléből. Történelmi Tár 1903. 359-360. 216 Madzsar I.: Szent Imre legendája i. m. 44.; „in remotis partibus venatui insistebat” - Legenda minor S. Stephani regis c. 5. SRH II. 397. Ismert a Kielce közeli, Kopasz-hegyi kolostoralapítás legendája. - Dömötör Tekla: Árpádházi Imre herceg és a csodaszarvas-monda. Filológiai Közlöny 4. (1958) 317-323. 217 III. felvonás, 3. jelenet - Richard Wagner: A Nibelung gyűrűje. Színpadi ünnepi játék. Ford. Blum Tamás. Bp. 1973. 289. 218 A Nibelungenlied halálos vadászatokról és antik előzményeiről: Joachim Bunke: Die Eberjagd im Daurel und in der Nibelungendichtung. Germanisch-Romanische Monatschrift Nf. 10. (1960) 3. sz. 105-111. Siegfried haláláról: Franz Rolf Schröder. Sigfrids Tod. Uo. 111-122. Látva a középkortól máig előforduló balesetek nagy számát, miként lehet értelmezni a vadászni szerető Imre halálát? A vadászat hozzátartozott a társadalmi és uralkodói elit életformájához,214 mindezt a világiak és az egyháziak körében is számos forrás bizonyítja.215 István király és Imre herceg vadászatairól egyébként is maradt feljegyzés.216 A vaddisznó által okozott sebesülés a herceg esetében sem lenne meglepő. Mégis - a Hildesheimi Ev könyvön kívül - az öszszes hazai és külföldi narratíva és képzőművészeti emlék hallgatása kétségeket ébreszt. A lehetséges, sőt valószínű értelmezéshez Richard Wagner és Jacques de Molay vezetett el. Az Istenek alkonya szövegét — a többi operájához hasonlóan — maga Wagner írta. A tetralógia utolsó darabjának III. felvonásában Hagen lándzsáját Siegfried hátába vágja. Amikor a vadásztársak számonkérik Hagent, hogy mit mondjanak a feleségének, Hagen válasza a következő: „Kit egy vadkan holtra sebzett / Siegfried, a vőlegényed az.” („Eines wilden Ebers Beute: Siegfried, deinen todten Mann.”)217 A vaddisznók által okozott gyakori halálesetek miatt — Wagner számára — Hagen válasza kézenfekvő volt: a vadászaton történt halált hihetően lehet vadkannak tulajdonítani. Ez azonban Wagner leleménye volt, mert a Niebelung-énekben a történet nem így olvasható. Siegfried megölését a vadászatról szóló 16. kaland beszéli el.218 Kriemhild így figyelmeztette Siegfriedet: „Inkább 140
