Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Imre herceg haláláról. Milyen hír érkezett 1031 őszén Hildesheimbe?
IMRE HERCEG HALÁLÁRÓL avatásáról, ám a vadászbalesetet nem említette meg,164 noha éppúgy az elveszett Annales Hildesheimenses maiores^ használta, mint a Hildesheimi Évkönyv másolója. 164 Annales Altahenses maiores i. m. a. 1033. 165 Már Galla Ferenc felhívta a figyelmet e jelenségre. - Galla Ferenc: Szent István apostoli tevékenykedése és e téren ismertebb munkatársai. In: Szent István Emlékkönyv i. m. I. 293-327., 307-309. 166 Hubertus Seibert: Schutz, Besitz, Gefolgschaft, Gebet. Die Beziehungen zu Königtum und Reich (9-12. Jahrhundert). In: Die Abtei Niederaltaich. Geschichte, Kultur und Spiritualität von der Gründung bis zur Säkularisation. Hrsg. Stephan Deutinger - Roman Deutinger. (Studien und Mitteilungen zur Geschichte des Benediktiner-Ordens und seiner Zweige 53.) Sankt Ottilien 2018. 69-92., 75. 167 A kérdést alaposan körbejárta: Csákó J.: Az Altaichi Évkönyv i. m. 5-23. II. Henrik császár halála után (1024) a magyar királyi család császársággal való kapcsolata korlátozottá vált. Szorosabb és közvetlenebb kapcsolattartás csak egyházi területen működhetett: ezt mutatja a Hildesheimi Évkönyv feljegyzése. A korábbi időszakban - mint láthattuk - ez másként volt, Gunther remete magyarországi tartózkodása és a bakonybéli kolostoralapítás is bizonyítja a személyes kapcsolatok jelentőségét és hatását. Az alapítás Gunther niederaltaichi kolostorának védőszentje, Mauricius tiszteletére történt. Az államalapítás korai évtizedeiben Magyarországon nem volt hagyománya a patrocíniumok kiválasztásának. A templomokat az egyház ismert szentjeinek tiszteletére szentelték, akik hamarosan népszerűek lettek a fiatal királyságban. Voltak azonban olyan szentek (például Apollinaris, Szabina, Adorján), akik korai alapítású templomok névadói lettek, a tiszteletük mégsem honosodott meg az országban. A korai patrocíniumok különleges jelentőséggel bírnak all. századot illető forrásszegény kutatásokban: a ritkán, sőt unikálisan alkalmazott templomszentek különös egyházi—kulturális kapcsolatokra világítanak rá. Ezeknek a patrocíniumoknak a hátterében - amint Bakonybél példája is mutatja — közvetlen, személyes okot lehet és kell keresni, amely némelykor megismerhető, máskor azonban nem. A személyes tényező az István király által alapított monostorok védőszentjeinél (Adorján, Móric, Lambert) jól tetten érhető, és a püspöki székesegyházak védőszentjeinek kiválasztásánál (Mária, az apostolok, Mihály, György) is kimutatható.165 Ahogy a hildesheimi feljegyzések értesülései a személyes kapcsolat révén érthetők meg, hasonló összefüggés más egyházi intézmények esetében is fennállhatott. Ilyen összefüggést kereshetünk a niederaltaichi apátság vonatkozásában, amelyet a Liutpoldok a 10. században házikolostor rangjára emeltek.166 Kérdéses, hogy all. század közepi magyarországi események hírei miképpen jutottak el az említett monostorba és az Annales Altahenses maioreA^ s hogyan kerültek vissza a monostori történetírás közvetítésével a Krónikakompozíció^E1 A Duna mentén, Regensburg és Linz között 741-ben alapított monostorban írt évkönyvben a korábbi évek feljegyzéseinél sokkal nagyobb terjedelemben, krónikaszerűen számoltak be az 1033 és 1073 közti időszak magyarországi eseményeiről. Nem 133
