Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Imre herceg haláláról. Milyen hír érkezett 1031 őszén Hildesheimbe?
TÓTH ENDRE nyugati határán főleg a vízföldrajzi adottságok felhasználásával készített, máig megfigyelhető sáncokon nyíltak. A kapu(vári) sánc gát volt, amely a vízzel elárasztott vidék védműveként funkcionált, a vasvári sánc pedig a Rába és a Zala mocsaras mellékpatakjai között zárta le a nyugatra és Itáliába vezető utat. Lehet, hogy a korai Árpád-korban a ruizi feladata volt az ország kapuinak őrzése is, tehát a besenyők (éppen Moson megyében)148 és az örök mellett határvédelmi feladatot (is) elláttak. Később csökkent katonai szerepük, és palotaszolgákká változtak. E lehetőség kibontása azonban messzire vezetne a tárgyalt témától, elégedjünk meg tehát egyelőre azzal a feltételezéssel, hogy az „oroszok” feladatkörébe tartozott az országkapuk őrzése is, amelyek révén a főutakon kimenő és bejövő forgalmat ellenőrizni lehetett. A gyepű védelmi szerepének változásával az országkapuk védelmében részt vevő oroszok feladata fokozatosan a királyi központok őrzésére korlátozódott, végül palotaszolgai tevékenységgé csökevényesedett.149 148 Az Oroszvárral szomszédos helység neve Kára. Györfíy György szerint a helynév várat jelent. - Györffy Gy: Magyarország történeti földrajza i. m. IV. 151-152. 149 Az „oroszok” feladatkörének valószínűbb meghatározásához további kutatás szükséges, amelynek része az orosz és rutén szavak jelentésének és az Orosz-, Ruszka- kezdetű települések nevének vizsgálata. A Hildesheimi Évkönyv adatának eredete Ami az Imre hercegre vonatkozó egykorú évkönyvi híradást illeti, meglepő, hogy az információk az időben és térben távoli Hildesheimben maradtak fenn, miközben a közeli Niederaltaichban nem maradt nyoma az eseményeknek. Vajon pontosan milyen információ jutott el Hildesheimbe, s miképpen értelmezhetjük a vaddisznóra vonatkozó történetet? A hildesheimi feljegyzéssel ellentétben a herceggel kapcsolatos hazai és külföldi források liturgikus, vallásos céllal készültek, a trónörökös világi életéről szinte semmit nem írtak. Egyedül halálának évét, a mennyei születésnapot adták meg, ami egy szent életrajzától elvárható. Választ kell találnunk arra, hogy miért feszül ellentmondás a Hildesheimi Évkönyv közlése és az Imre halálát említő többi forrás között. Miért pontosabbak az egykorú évkönyv értesülései a magyarországi források híradásainál? Ha figyelembe vesszük a magyar királyi udvar és Hildesheim kapcsolatát a 11. század első felében, kézenfekvő megoldást találunk. A magyarországi események iránti érdeklődés minden bizonnyal Hildesheim püspökeinek köszönhető. Az egyházmegye egymást követő két püspöke a szász uralkodók legkedveltebb hívei közé tartozott: Bernward, aki 999 és 1022 között kormányozta az egyházmegyét, III. Ottó nevelője volt, s 1192-ben avatták szentté. Utóda Godehard niederaltaichi apát (996-1022) lett, aki II. Henrik kedvelt emberének számított. Röviddel a császár halála előtt foglalta el a püspöki széket (1022—1038), 130
