Századok – 2024
2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Tomka Béla: Kapcsolódások. Az összehasonlítástól a globális történelemig (Bevezető)
TOMKA BÉLA a tőkemozgások mellett a technológiai diffúzió, az információk áramlása és a migráció tanulmányozása is hangsúlyt kapott. Fontos irány a politikai és katonai globalizációtörténet is, mint például annak ábrázolása, hogy a szervezett erőszak különböző formái miként terjedtek el világméretűén. Más vizsgálatok kiegészítették ezeket a kulturális aspektusokkal, továbbá újabban a globális környezeti változások hosszabb távú számbavételével.26 26 David Held et aL: Global Transformations: Politics, Economy and Culture. Cambridge 2000. 87- 148. Ebből az áttekintésből nem csupán az tűnik ki, hogy az utóbbi évtizedekben jelentősen gyarapodott a nemzetközi historiográfia azon irányzatainak száma, amelyek kiemelt feladatuknak tartják a különböző politikai alakulatok - mindenekelőtt a nemzetállamok - tágabb kontextusban való vizsgálatát, különösen pedig a közöttük lévő kapcsolatok és a nemzetállamoktól független szereplők tevékenységének tanulmányozását. További tendencia, hogy mindezt egyre differenciáltabb eszközökkel teszik. Végül az is látható, hogyan tágul az egyes kutatások által átfogott földrajzi tér, s így ma már a nemzetközi történetírásban a globális változások történeti vizsgálata is magától értetődő igény. Ez utóbbi kétségkívül nagy kihívást jelent annak ellenére, hogy a globális történelem — mint láttuk - rendszerint nem az egész világot fogja át, hanem a globális folyamatok helyi megjelenését láttatja. Ezért is mondhatjuk, hogy a bemutatott megközelítések általában összeegyeztethetőek a nemzetekre koncentráló történeti elemzésekkel is. Az utóbbiak esetében szintén segítik a történészi munkát, mivel kibővítik a történészek eszköztárát, és további szempontok bevonása révén megalapozottabbá teszik az eredményeket. A történetírás bemutatott ágainak kialakulása felfogható akkumulációs folyamatként is, amelynek során gyarapodtak a történészek rendelkezésére álló módszerek és elméleti megközelítések. Ezek a historiográfiai irányzatok ma is párhuzamosan tevékenykednek, és folyamatosan reflektálnak egymás eredményeire. Ráadásul ugyanaz a történész több megközelítést alkalmazhat — akár egyetlen munkájában is, de pályája során mindenképpen. A bővülő történészi eszköztár adta lehetőségek jól megjelennek a következő tematikus összeállításban. Bencsik Péter tanulmánya kiváló példa arra, hogy a magyar történelem egy viszonylag alaposan feltárt területéről - a 19. század végi kivándorlásról — is fontos, új ismeretekhez juthatunk, ha azt a globalizáció folyamatába illesztjük. Eközben kibontakozik az, hogy a határrezsimek változása Magyarországon (és másutt is) nemzetközi — időnként pedig globális — mintákat követett. Nevezetesen: a világ más részein — különösen pedig az Egyesült Államokban - hozott, a határátlépést szabályozó törvények és más intézkedések 12
