Századok – 2024
2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Tomka Béla: Kapcsolódások. Az összehasonlítástól a globális történelemig (Bevezető)
KAPCSOLÓDÁSOK kulturális formák tanulmányozása során alakították ki. A szintén rokonértelmű shared history — vagy ’közös történelem’ — gyakran a különböző etnikumok és nemek együttélése során szerzett tapasztalatokra koncentrál.13 13 Pemau, M.: Transnationale Geschichte i. m. 56-66. 14 Klaus Kiran Patel: Transnational history. In: Europäische Geschichte Online (EGO). Ed. Leibniz Institut für Europäische Geschichte. Mainz 2010. dec. 3. ( http://www.ieg-ego.eu/patelk-2010-en , le töltés: 2022. okt. 3.); Gyáni G.: Nemzeti vagy transznacionális i. m. 99-136.; Matthias Middel: Transznacionális történelem mint transznacionális projekt? Vitaindító. Aetas 24. (2009) 2. sz. 134-139. 15 Saunier, P-Y: Transnational History i. m.; Akira Iriye: Global and Transnational History: The Past, Present, and Future. Basingstoke 2012. 16 Sebastian Conrad: What is Global History? Princeton-Oxford 2016. 46. 17 The Palgrave Dictionary of Transnational History: From the Mid 19th Century to the Present Day. Eds. Akira Iriye — Pierre-Yves Saunier. Houndmills, Basingstoke 2009. A nemzetközi historiográfiában szintén az 1990-es évek elején jelent meg a transznacionális történelem művelésének igénye. Ennek van egy tág felfogása, amely szerint magában foglal minden, a nemzetállami kereteken túlmutató megközelítést, tehát a relációs történelem irányzatait is.14 Az itt preferált szűkebb értelemben is olyan jelenségekkel és entitásokkal foglalkozik, amelyek átnyúlnak a nemzetállamok határain, de a relációs történetírástól megkülönbözteti az, hogy nem a politikai entitások jelentik a vizsgálat egységeit: ehelyett olyan, a határok által nem vagy kevéssé korlátozott, nem állami aktorok tevékenységére koncentrál, mint a kormányközi szervezetek (például az ENSZ), a nem kormányzati szervezetek (például az emberi jogokkal vagy környezetvédelemmel foglalkozó NGO-k) és a transznacionális entitások (például a globális hatókörű vállalatok).15 Ennek megfelelően érdeklődésének középpontjában azok a folyamatok állnak, amelyek per definitionem transznacionális jellegűek (például a kulturális transzferek). Ugyanakkor a transznacionális historiográfia elismeri a nemzetállamok jelentős történelmi szerepét az elmúlt bő kétszáz évben. Éppen ezért számos, ezen történetírói megközelítést előnyben részesítő munka nem akarja teljesen elhagyni a nemzeti történelem diszkurzív keretét, hanem inkább kiegészíteni, „transznacionalizálni” kívánja azt, abból kiindulva, hogy így lehetséges a nemzeti múlt jobb megértése.16 A transznacionális történelemnek számos, messzire visszanyúló historiográfiai előzménye van, hiszen a határokon átívelő jelenségeket — mint például a keresztény hittérítők tevékenységét, a haszonnövények, a könyvek és más szövegek terjedését vagy a diákok egyetemjárását - már régóta tanulmányozzák a történészek. A transznacionális történetírás azonban programszerűen és a korábbiaknál tudatosabban alkalmazza ezt a megközelítést, mivel képviselői úgy vélik, hogy a történeti interpretáció szempontjából kiemelt jelentőségűek ezek a kapcsolatok.17 Ez egyben azt is jelenti, hogy az irányzat a 19—20. századhoz kötődik, hiszen 9
