Századok – 2023

2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Krász Lilla: Mária Terézia (köz)egészségügyi reformjainak olvasatai

MÁRIA TERÉZIA (KÖZ)EGÉSZSÉGÜGYI REFORMJAINAK OLVASATAI A hátrahagyott javak régiség- és ritkasággyújremény részében mindenekelőtt az érmék, pénzek, drágakövek, igazgyöngyök és ritka ásványok Wallaskay al­kímiai érdeklődésével hozhatók összefüggésbe. Könyvgyűjteményének mind számszerűsíthető nagysága, mind annak gondosan megválogatott, tudatos gyűj­tési stratégiát tükröző összetétele jól dokumentálja a tulajdonosa sokoldalú érdek­lődését, intellektuális habitusát, valamint korának magyarországi és leginkább a német zóna szellemi-kulturális életében való intenzív részvételét. A katalógus három kategóriába rendezve {libri medici; libri sacri; libri historici) tartalmazza azt a közel 3000 kötetet és 102 kéziratot, amelynek nagyobb részét, összesen 1760 té­telben - a korszak rendszerezési hagyományát követve - a szűkén vett orvosi, bota­nikai és a kémiai-alkímiai tárgyú munkák alkották.33 A többségében latin, kisebb részben német, olasz, francia és angol nyelvű orvosi könyvek a medicina legválto­zatosabb területeit a legváltozatosabb műfajokban képviselik: az antik, a középko­ri és a reneszánsz orvoslás klasszikus munkáihoz írott kommentárok mellett 17. és főleg 18. századi kortárs elméleti és gyakorlati orvostani munkák, tankönyvek, exercitationes-, observationes-, commentationes-, consultationes-tv^wsA esetgyűjtemé­nyek, kompendiumok, szemészeti, járvány tani, szülészeti, gyermekgyógyászati szakmunkák is vannak, de megtalálhatóak több német (hallei, nürnbergi, lipcsei, frankfurti) tudós társaság időszaki kiadványai is. A kollekció számos 1500 előtt, illetve a 16. században kiadott kötete mellett jelentős számban szerepelnek az 1700 után megjelent munkák, ami jól mutatja, hogy igyekezett lépést tartani a korral és megismerni a medicina újabb eredményeit. A 18. század első feléből, a magyar­országi orvosi szakkönyvtárakról rendelkezésünkre álló források és szakirodalom ismeretében, a Biblioteca Wallaskayana mind méretében, mint tartalmában egészen egyedülálló. A 18. század első feléből ismert, orvosi szakkollekciót is tartalmazó Hungarus-könyvtárak közül csak az erdélyi orvos-mineralógus-bányászati szakem­ber Köleséri Sámuel (1663_1732) gyűjteménye volt Wallaskayéhoz fogható. Köleséri könyvtárának 1745-ben készült katalógusa 3561 címet tüntet fel, amelyek közül mindössze 385 tétel sorolható egyértelműen a medicina tárgyköréhez.34 Wallaskay orvosi szakkollekciójához mérhető orvosi magánkönyvtárak csak a század máso­dik feléből ismertek. Ezek sorában kiemelkedik az 1780-as évektől Pest legkere­settebb gyakorló orvosai között számon tartott testvérpár, Cseh-Szombati József 33 OStA, Finanz- und Hofkammerarchiv, Camerale Ungarn, rote Nr. 176. ad 67. (Cathalogus libro ­rum post obitum D. Ioannis Vallaskay inventatorum /April 1767.) Hivatkozik rá Gál Eva is, lásd Gál É.: Wallaskay i. m. 56. 34 Berták Lajos: Köleséri Sámuel könyvhagyatéka. Könyv és Könyvtár II. (1955) 5_330. Köleséri eu­rópai mércével mérve is gazdag ásvány- és ősmaradvány-gyűjteményéről lásd Kázmér Miklós: Köleséri Sámuel ásvány- és ősmaradvány-gyűjteménye - történeti rekonstrukció. In: Köleséri Sámuel és az európai korai felvilágosodás. Szerk. Balázs Mihály - Font Zsuzsa - Kovács András. (Kölesériana 3.) Kolozsvár 2016. 187-198. 550

Next

/
Oldalképek
Tartalom