Századok – 2023
2023 / 5. szám - KRÓNIKA - Hermann István – Toma Katalin: Budapest történeti monográfia
BUDAPEST TÖRTÉNETI MONOGRÁFIA tanulmánykötetek a tervezett várostörténet előtanulmányaiként legyenek használhatók.6 Ugyancsak megvalósultak az akkor eltervezett kiállítások is, amelyek egy-egy szőkébb téma levéltári forrásainak mélyebb feltárását segítették elő. 6 Ilyen kiadványok voltak például Hat (hét) nemzedék. A Manno család története. Szerk. E Torna Katalin - Horváth J. András. (Budapest történetének forrásai 12.) Bp. 2015.; Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái (1699-1703). Szerk. Géra Eleonóra - Oross Andás - Simon Katalin. (Budapest történetének forrásai 10.) Bp. 2015.; Szívós Erika-. Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században. (Várostörténeti tanulmányok 14.) Bp. 2014.; Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában. (Várostörténeti Tanulmányok 15.) Bp. 2016.; Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig. (Várostörténeti tanulmányok 16.) Bp. 2020.; Géra Eleonóra Erzsébet: A polgárváros rendje. Társadalom, tér, nyilvánosság Budán (1686-1741). (Várostörténeti tanulmányok 18.) Bp. 2023.; A Főpolgármesteri Hivatal támogatásának volt köszönhető Buda város történeti atlasza, II. kötetének megjelentetése: Buda (1686-1848). írta és összeáll. Simon Katalin. (Magyar Várostörténeti Atlasz 5.) Bp. 2017. Óbuda és Pest történeti atlaszának publikálása a közeljövőben várható. A monográfia terve szinte minden évben előkerült, módosult, bővült és újból lekerült a napirendről. Végül 2020 végén Budapest Főváros Levéltára úgy döntött, hogy nem vár tovább a fenntartói döntésre, hanem hozzákezd a korábbi elképzelések — időbeli korlátok miatt jócskán visszametszett — megvalósításához. Az előkészítés Az első, legfontosabb döntés a célközönség meghatározása volt: olyan kiadványt kell készíteni, amely felkeltheti a város története iránt érdeklődő szélesebb közönség figyelmét, ugyanakkor a kötet a történetírás legújabb kutatási eredményeit is közvetíti korszerű formában az olvasóknak. Az egyes korszakok a tervben az alábbi elvi felosztás szerint következtek: a városalapítás előtti időszak 5 ív, amelyből a római uralom évszázadai 3,5 ívet tesznek ki; a középkor és az oszmán hódoltság kora együtt kapott 10 ívet 7—3 arányban; az ezt követő korszakok pedig egységesen 10-10 ívvel szerepeltek: 1686-tól az 1850-es évekig; a dualizmus időszaka; a két világháború és a közte lévő időszak; végül az 1950 utáni korszak. További öt ív szolgál a kötet megértését segítő adattári résznek, így összesen 60 szerzői ívnyi szöveg áll össze. Ezt követően felállt a 16 fős szerkesztőség, amelynek tagjai döntően a BFL munkatársai közül kerültek ki: két főszerkesztő (Kenyeres István és Hermann István); két illusztrációkért felelős szerkesztő (Lukács Anikó és Simon Katalin); két térképekért felelős szerkesztő (Simon Katalin és Ternovácz Bálint); egy statisztikai adatokért felelős szerkesztő (Nagy Sándor) és kilenc korszakos szerkesztő (Láng Orsolya, Szende Katalin, Varga Szabolcs, Nagy János, László Zsófia, Somorjai Szabolcs, Sipos András, Koltai Gábor, Rácz Attila). A szerkesztők első 1016
