Századok – 2023
2023 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Toldi Lóránt: (Fél)polgárok hadiállapotban. Ivánka Imre volt 48-as honvédtiszt és választói az 1860-as évek elején
(FÉL)POLGÁROK HADIÁLLAPOTBAN minden esetben megfeleltethető a „tudati” státusznak. Az egykori házas zsellérek politikai aktivitásának mértékére tehát csak korlátozottan következtethetünk. Mindenesetre fokozott részvételi hajlandóságuk nem független a birtokszerzés terén kifejtetett aktivitásuktól, részvételüket pedig ösztönözhette, hogy az összeírás és a választás ezúttal jóval a nagy nyári mezőgazdasági munkák előtt zajlott. Számuk a jegyzékben 1848 nyarához képest három és félszázról közel 70%-kai nőtt. Az iparos-kereskedőként jogélvezővé előlépők esetében is jelentős, több mint háromszoros volt86 a növekmény (19-ről 60 főre).87 Mindez szintén figyelmet érdemel, politikai aktivitásuk, rendszerint radikális 48-as indíttatású megnyilvánulásaik az 1860-as években ugyancsak - közéletileg is - láthatóvá tették csoportjukat. 86 MNL PVML IV. 190. 2. d. Dunavecsei Cs. Kir. Vegyes Szolgabíróság iratai 1854-1860. A járási szolgabírói hivatal (ipartársulat alakítását előíró) rendeletére 1860. május 31-én a község elkészítette a helyi iparosok és kereskedők jegyzékét. Eszerint helyben 143 személyt írtak össze. A takácsok céhe 1755, a csizmadiáké 1779 óta működött Dunapatajon (lásd Szádeczky Lajos: R czéhek történetéről Magyarországon. Bp. 1889. 112.); 15 izraelita kereskedő mellett 47 takács, 17 ács és kőműves, 13 csizmadia, 12 molnár, 8 szabó, 6 asztalos, 5-5 kovács és bognár, 4-4 fazekas és lakatos, valamint 1-1 sütő-, kádár-, illetve ablakosmester élt és dolgozott a községben. 87 MNL BKVML IV. 320. b 1./ 2. d. Országgyűlési választói névjegyzék 1861.; Az említettek mellett hét egyházi személy és értelmiségi, nyolc „régi jogon” választó, valamint 125, legalább évi 100 forint jövedelmet kimutatni tudó személy nevét is lajstromba vették a korabeli összeírok. 88 1848/49 és ami utána következett i. m. 86-88., 225. A vádak szerint Sörös Imre a papi nőtlenség és a „szent engedelmesség” ellenében lázított, és a gyónás szükségességét tagadta. Ráadásul gyakran polgári ruhában mutatkozott. 89 Családi Lapok 5. (1856) 19. sz. 649-650. 90 Religio, 1856. 2. félév, augusztus 23. 128. Sörös Imre egyházi pályára való visszatérésének feltétele lehetett, hogy a katolikus közösség előtt revideálja korábbi nézeteit, amit augusztus 16-ai A határozati párti programmal fellépő Ivánka Imre ellenében a „civil” forradalmi szereplő Sörös Imre (1817-1887), helybéli katolikus plébános kívánta megmérettetni magát. Az ő fellépéséről nem állítható biztosan, hogy az érseki szék sugalmazására történt, ám miután a vármegye elgáncsolta a kerületi székhely áttételének kísérletét, az ő személye kínálta a felekezeti és a világi kalocsai elit számára annak a lehetőségét, hogy befolyást szerezzen. Ebben döntő jelentőséggel bírt, hogy Sörös Imre személye egyszerre testesítette meg a 48-as erkölcsiséget, egyúttal, egyházszervezeti reintegrációja nyomán, a fegyelmi szabályokat és normákat. Az 1848-as változások támogatójaként Sörös a forradalom időszakában feljebbvalójával, Nádasdy Ferenc érsekkel, majd a császári hatóságokkal is többször konfliktusba került. Több alkalommal kapott érseki feddést az egyházi törvények és tradíciók megsértése, világias felfogása miatt. A cári intervenció idején, 1849. június 21-én a kalocsai főszékesegyházban mondott, elhíresült lázító beszéde után 1850 őszi letartóztatásáig Dunaföldváron és Felső-Bácskában bujdosott, majd megjárta Josephstadt börtönét is.88 1856-ban kegyelemmel szabadult.89 Kanosszája90 után visszatérhetett ugyan a papi pályára, 1858-ban azonban csupán 748
