Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Pilkhoffer Mónika: A városszerkezet és városkép átalakulása Pécsett a két világháború között
A VÁROSSZERKEZET ÉS VÁROSKÉP ÁTALAKULÁSA PÉCSETT A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Horthy kertváros A város keleti részén, a budai külvárosban egészen más megfontolásból épült kertváros. Bár „ínségmunkát” már a Megyeri kertváros közműveinek, utcáinak a kiépítésekor is igénybe vettek, a Horthy kertváros létesítésének hátterében kimondottan szociális szempontok álltak. A budai külvárosi telep ugyanis sokgyerekes munkáscsaládok számára igyekezett megfelelő lakhatást biztosítani. Nem ez volt az első ilyen típusú próbálkozás Pécsett, hiszen már 1932-ből fennmaradtak szoba-lakókonyhás kislakások tervrajzai.82 A szociális gondoskodás területén a produktív szociálpolitikát kidolgozó Esztergár Lajosnak köszönhetően Pécs élen járt a városok között. Ennek célja nem a szegények segélyezése, hanem állandó megélhetési forráshoz juttatása és önálló gazdálkodásra nevelése volt.83 Ez lett az 1940-ben létrejött Országos Nép- és Családvédelmi Alap (a továbbiakban: ONCSA) fő irányelve is, amely a sokgyerekes, megélhetésükben veszélyeztett családokat az érintettek önfenntartásra való képességének növelésével igyekezett segíteni.84 Különböző akciói (gyermekétkeztetés, állatjuttatás, műhelyek és boltok berendezésének a támogatása) mellett az ONCSA kiemelt feladatának tartotta a sokgyerekes családok lakáshoz juttatását. 82 Egy szoba és lakó-konyhából álló munkáslakások terve. MNL BaML IV. 1407. h. F —35761 /1932. 83 Molnár Margit: Esztergár Lajos szociálpolitikája főbb műveinek tükrében. Pécsi Szemle 5. (2002) 4. sz. 71-82. 84 Bódy Zsombor: Magyarország társadalomtörténete a két világháború között. IX. A jóléti fejlődés kezdetei és a szociálpolitika. MeRSZ online okoskönyvtár ( https://bit.ly/3UslfrV , letöltés 2022. okt. 17.) 85 Vargha Dezső: A pécsi munkaerőhelyzet és a városi ínségmunka-rendszer (1929-1940). In: Baranyai Helytörténetírás 1987-1988. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve. Szerk. Szita László. Pécs 1988. 315-339. Ennek főpróbájaként értelmezhető a pécsi Hársfa és Torda utcák közötti telektömb beépítése, ahol többgyermekes családok részére emeltek kertes házakat. A város közgyűlése 1938 októberében 100 szoba-konyhás lakás megépítéséről döntött, amelynek 419 800 pengőnyi költségét sokféle forrásból, többek között az ínségenyhítési alapból, a szükségmunkából, a városi üzemek nyereségéből, valamint kölcsönből és államsegélyből fedezték. A kislakásépítési program első üteme 1939 őszére valósult meg: november elsején a bérlők 63 egy- és 6 kétszobás lakásba költözhettek be. A Posa Lajos, Sarló, Vadász, Bokor és Torda utcákba tervezett házak megépülését 1940-től az ONCSA is támogatta. A kertváros 1940-ben, Horthy kormányzóságának 20. évfordulója alkalmából felvette a kormányzó nevét.85 A város műszaki ügyosztályán készült tervek közül csak a kétszobás lakások rajzai maradtak meg. A közel 50 m2 alap területű lakások a modern építészet elveit valósították meg. Nemcsak a földszinten alakítottak ki fedett teraszt, hanem a lapostetős épület egész teteje is teraszként funkcionált. A szobák külön bejáratúak voltak, s egy hosszúkás előszobából nyíltak. A konyha, a kamra és az előszoba 98
