Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Lukács Anikó: A Szent István-ünnep mint idegenforgalmi esemény Budapesten
A SZENT ISTVÁN-ÜNNEP MINT IDEGENFORGALMI ESEMÉNY BUDAPESTEN István-hét, 1931-től pedig legfőképpen a Gyöngyösbokréta vonzerejének tulajdonította. A jelenség magyarázatához azonban számos más tényezőt is figyelembe kell venni: a jövedelemeloszlás arányainak változása, az idegenforgalom, az utazás demokratizálódása, a közlekedés gyorsabbá és olcsóbbá válása nagymértékben hozzájárult az utazók számának bővüléséhez a nyugati világban az első világháború utáni időszakban, a megnövekedett forgalom egy részének Magyarországra, illetve Budapestre áramlására pedig a propaganda mellett többek között az ország külpolitikai helyzete, a nemzetközi politikai viszonyok fordulatai, a beutazási feltételek változásai, a vízumkényszer bevezetése, ideiglenes felfüggesztése vagy éppen eltörlése, sőt az utazási célpontok kiválasztásában is érvényesülő divat is hatással volt.56 Ha bizonyítani nem is lehet, nincs okunk kételkedni abban, hogy a hivatal propagandatevékenysége, az évente szétküldött többszázezernyi prospektus, a bécsi idegenforgalmi kirendeltség munkája és a Szent István-ünnep idegenforgalmi rendezvénnyé való kibővítése is hozzájárult a fővárost augusztusban felkeresők számának növekedéséhez. Valamennyire árnyalja a képet, ha a napi statisztikát is figyelembe vesszük: a főváros szállodáiba és panzióiba augusztus 15. és 22. között, tehát azokon a napokon, amikor a Szent István-hét rendezvényei zajlottak, az egész korszakra jellemző módon az összes azévi augusztusi látogató nagyjából egyharmada érkezett, valamennyivel, de nem számottevően többen tehát, mint augusztus többi hetében. A Szent István-hét napjain, főként augusztus 18—20. között a korszakban jellemzően az augusztusi átlagnál többen érkeztek. Azonban Budapest idegenforgalmának az ünnepi héten kívül, egy-egy sportversenynek, kongresszusnak vagy nagyobb turistacsoport érkezésének köszönhetően is voltak hasonlóan „erős”, átlag feletti érkezéseket produkáló napjai. 56 A magyar idegenforgalom alakulása i. m. 7. 57 Budapest idegenforgalmi statisztikájáról általában lásd Thirring Gusztáv: Az idegenforgalmi statisztika problémái. Városok Lapja 24. (1929) 288-289.; Bene Lajos dr: Budapest székesfőváros idegenforgalmi statisztikája. Városi Szemle 29. (1943) 668-682. Az Idegenforgalmi Hivatal jelentései és a napilapok egyaránt a Szent Istvánhét idején Budapestet felkeresők tömegeiről szóltak. A hivatalos idegenforgalmi statisztika57 eddig ismertetett adatai azonban mintha nem támasztanák alá ezeket az elégedett beszámolókat. Ennek okát - legalábbis részben - az idegenforgalmi adatgyűjtés és -közlés sajátosságaiban kell keresni. Az adatgyűjtés, amelyet Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala visszamenőleg az 1885. évre is elvégzett, 1887-ben kezdődött, 1896 és 1910 között nem készült idegenforgalmi statisztika. A hivatal kizárólag a budapesti szállodákban és panziókban megszállt vendégeket vette számba (bel- és külföldieket egyaránt), az idegenforgalmi statisztika a magánszállásokon, bérelt szobákban vagy rokonoknál, ismerősöknél éjszakázókra, a nagyrendezvények, így a Szent István-hét alkalmával a főváros 964
