Századok – 2023

2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Lukács Anikó: A Szent István-ünnep mint idegenforgalmi esemény Budapesten

A SZENT ISTVÁN-ÜNNEP MINT IDEGENFORGALMI ESEMÉNY BUDAPESTEN egyes területeinek visszaszerzésével az onnan érkező látogatók már nem számítot­tak külföldinek, hanem a belföldi forgalmat erősítették. A háborús években az ide­genforgalmi statisztika a visszatért, illetve a továbbra is más országokhoz tartozó elcsatolt területekről érkezők korábban külön közölt adatait a bel-, illetve külföldi látogatók adatai közé olvasztotta, emiatt, illetve a közép-európai határváltozások miatt az egyes évek idegenforgalmának adatai csak korlátozottan összehasonlítha­tók. A Szent István-heti látogatók számáról nem készült külön hivatalos statisztika, legalábbis nem állnak rendelkezésre minden évből összehasonlítható adatsorok, így a rendezvénysorozat a főváros idegenforgalmára gyakorolt hatásásának áttekinté­séhez a hivatalos idegenforgalmi statisztika augusztusi számai adnak támpontot. (1., 2., 3. ábra és 2. táblázat) Fontos kiemelni, hogy az augusztusi megnövekedett forgalom nem magyar sajátosság, és nem is tulajdonítható kizárólag a Szent István­­ünnepnek. Budapestéhez hasonló, szezonális változásokat mutat Bécs idegenfor­galma is, ahol például 1888-ban és 1925-ben szintén augusztus és szeptember volt a legforgalmasabb. 1925-ben a legtöbb belföldi látogató szeptemberben, a legtöbb külföldi pedig augusztusban érkezett az osztrák fővárosba.55 55 Bécsi adatok: Budapest főváros idegenforgalma 1888-ban. Statisztikai havi füzetek 17. (1889) 428.; Statisztikai évkönyv 1926. 904. 732. tábla. 1. ábra Budapestre érkező kül- és belföldi látogatók éves, illetve augusztusi száma, 1925-1943 960

Next

/
Oldalképek
Tartalom