Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Lukács Anikó: A Szent István-ünnep mint idegenforgalmi esemény Budapesten
LUKÁCS ANIKÓ előadásokon kívül a Szent István-hét programjának részévé vált a bokrétások felvonulása, amelynek során a népviseletbe öltözött táncosok a színház épületétől a Városháza udvarára mentek, ott a főpolgármester, valamint más magas rangú fővárosi tisztviselők jelenlétében megköszönték a fővárosnak a vendéglátást, és aratókoszorúkat adtak át. Ez az esemény az ünnepi hét újabb látványos eleme volt, amely reklámozta a Gyöngyösbokréta előadásait, a budapestiek és a Szent István-hétre idelátogatók gyönyörködhettek a színpompás öltözetekben, egyúttal a század elején elterjedő aratóünnepségekre emlékeztető felvonulás39 kifejezte a főváros és a vidék találkozását, összetartozását is. A körmenethez hasonlóan a térfoglalás is fontos aspektusa volt a bokrétások menetének. 39 Az aratás végeztével az aratómunkások aratókoszorúkkal vonultak a földesurukhoz; ennek fővárosi megfelelője volt a búzaünnep, amelynek során Horthy Miklósnak vittek aratókoszorúkat népviseletbe öltözött vidékiek. 40 Szendy Károly: Előterjesztés a székesfőváros idegenforgalmának és fürdőinek fejlesztéséről és a Tabánban gyógyszálló építéséről. Melléklet a Fővárosi Közlöny, 1937. évi április hó 16.-i (20.) számához. 28. A Horthy-korszakbeli Szent István-heteket folyamatos vita kísérte, a fanyalgás és az elragadtatottság egyaránt jelen volt mind a rendezvénysorozat anyagi fedezetét biztosító törvényhatósági bizottságban, mind pedig a sajtóban. 1931- ben, vélhetően az idegenforgalomért is felelős ügyosztály élére frissen kinevezett Kovácsházy Vilmos tanácsnok közbelépésére, a főváros szakított a korábbi gyakorlattal, és kiiktatta a magánvállalkozók által szervezett, a dualizmus kori Szent István-ünnepekre visszatekintő, nosztalgikus, elsősorban az alsóbb osztályokat megszólító népünnepélyeket, és a szabadtéri, az időjárás viszontagságainak alávetett rendezvényekkel szemben a zárt térben rendezett előadások kerültek előtérbe, amelyek a külföldi vendégek igényeit tartották szem előtt. A Gyöngyösbokréta felfedezése egy időre új lendületet adott a rendezvénysorozatnak, de 1936-ban újra napirendre került az ünnepi hét programjának tökéletesítése, amit a Budapest idegenforgalmának emelésével, illetve a tabáni gyógyszálló építésével foglalkozó, Szendy Károly által jegyzett 1937-es idegenforgalmi koncepció is az egyik legfontosabb feladatnak nevezett.40 A tervezett lakossági ötletpályázat nem valósult meg (jóllehet a lakosság pályázat nélkül is küldött javaslatokat), azonban a főváros 1936—1937-ben néhány művész és kulturális szakember véleményét kikérte a program összeállítása előtt. Ám hiába merültek fel újabb és újabb ötletek és érkeztek javaslatok a hibák javítására, a főváros gyakorlatilag évről évre ugyanazt a programot szervezte meg. Ennek oka a pénzhiányon túl az lehetett, hogy a Szent István-hetet idegenforgalommal foglalkozó hivatalnokok szervezték, akiknek sem elég tudásuk, sem elég tapasztalatuk, sem elég idejük nem volt egy kulturális rendezvénysorozat előkészítéséhez. 955
