Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Pilkhoffer Mónika: A városszerkezet és városkép átalakulása Pécsett a két világháború között
PILKHOFFER MÓNIKA eladásra. Az újsághirdetésekben kiemelték az új városrész előnyeit: nagyszerű fekvését, pormentes, tiszta levegőjét, közművesített jellegét.57 Egy másik reklám szerint a „külföldiek jelszava: ki a városból! Mert csak a kertvárosokban van napfény, tiszta levegő és nyugalom”.58 Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a terület a szennyvíztisztító telep és a bőrgyár között feküdt, de úgy tűnik, ez nem okozott gondot.59 A városi buszközlekedésnek köszönhetően a belvárostól 8 perc alatt elérhető terület megtekintésére a részvénytársaság vasárnaponként ingyenes buszjáratokat is indított.60 1933-ban Visnya Ernő újabb 200 házhelyet parcelláztatott fel.61 57 Hirdetés. Dunántúl, 1932. június 7. 8.; Hirdetés. 1934. május 10. 2. 58 Hirdetés. Dunántúl, 1932. szeptember 8. 6. 59 Az OTI és a város levelezése Megyeri kertváros kiépítésével kapcsolatban. MNL BaML IV. 1407. h. F-24-6 1857/1943. 60 Megyeri kertváros. Dunántúl, 1932. július 16. 4. 61 Akisgyűlés tárgyai. Dunántúl, 1933. november 8. 3. 62 Megyeri városrész. Pécsi Napló, 1930. július 12. 1. 63 A Megyeri Kertváros Építő Szövetkezet családi házépítő akciója. Pécsi Napló, 1930. szeptember 6. Melléklet 1-3. 64 Uo. 65 A Zelms Lajos és Sándor Károly-féle eljárásról bővebben lásd Gál Éva: Építőipari találmányok Sándor Károly vállalkozó hagyatékából. In: Történeti Muzeológiai Szemle 19. Szerk. Ihász István - Pintér János. Bp. 2021. 275-280. 66 (Cs): Hogyan nő ki a földből egy új pécsi városnegyed? Dunántúl, 1930. szeptember 16. 5.; Nagyarányú építkezés megindítását teszi lehetővé a Zelms-Sándor-féle eljárással gyártott olcsó pécsi tégla. Dunántúl, 1931. január 17. 3. A telep kiépítésére a telektulajdonos pécsi építészekkel és építőanyag szállítókkal társulva egy szövetkezetét hozott létre.62 A Megyeri Kertváros Építő Szövetkezet családiház-építő akciót hirdetett olyan építtetők számára, akik rendelkeztek a telek árával és az építési költség 25%-ával. A cél a polgári igények kielégítése volt, de számoltak az építtetők teherviselő képességével is, ezért „külső képükben egyszerű, de ízléses épületekből álló telepet” kívántak létesíteni.63 A családi házak típusterveit Kőszeghy Gyula, Hoffmann László és Visy Zoltán készítette. A Megyeri Kertváros Építő Szövetkezet felhívása a saját otthon előnyeit ecsetelte, amely nemcsak az egyénnek, de a „köznek is érdeke, mert megelégedett embereket nevel a társadalomnak és ez a megelégedettség úgy a munkaadó és a munkás, mint az állam és a hivatalnok közötti viszony megszilárdításának s ilyen formán a nemzeti szolidaritásnak is legalkalmasabb eszköze”.64 A budapesti Wekerletelep építéséhez hasonlóan a téglát helyben állították elő, ráadásul két pécsi vállalkozó technológiai újításának köszönhetően a gyári téglák áránál jóval olcsóbban.65 Ezekből épült a telep első hat ikerháza.66 1933-ig 70 lakóház épült meg; a 100. kivitelezése 1934 tavaszán zajlott. Nem volt véletlen, hogy a kertváros létesítése az 1930-as évek elején vette kezdetét: az építkezésnek 95
