Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Sipos András: Budapest bevételei és beruházásai a két világháború között
BUDAPEST BEVÉTELEI ÉS BERUHÁZÁSAI A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT fele is el volt látva villany vezetékkel), széles tömegek számára vált nehezen nélkülözhetővé a tömegközlekedés igénybevétele. így a nyereségorientált közüzemi tarifapolitikának hasonló társadalmi hatása volt, mint a létszükségleti cikkeket terhelő forgalmi és fogyasztási adóknak. Bár az egyenesadók részesedése az adóbevételek között a világháború előtti 30-36%-os szinthez képest emelkedett, ez nem jelentette az adórendszernek a társadalmi igazságosság szempontjai szerinti kiegyenlítését. Az adórendszert a lakbér jövedelem szisztematikus túl-, míg a vállalati nyereségek alul adóztatása jellemezte.61 Ez nyilvánul meg abban, hogy az egyenesadók között legnagyobb hányadot kitevő községi pótadón belül általában 80%-ot meghaladó volt a lakbérekbe beépülő házadó aránya. A fővárosi törvényhatóság élesen szemben álló társadalomképet és politikai felfogást hordozó pártjai abban teljesen egyetértettek, hogy a fennálló adórendszer „antiszociális”, a változtatáshoz szükséges politikai feltételek azonban soha nem jöttek létre, így mind a nagy ingatlanvagyon, mind a nagyvállalati nyereségek utáni adózás aránylag csekély mértékben járult hozzá a főváros működésének és fejlesztésének finanszírozásához. 61 BojkóBéla: Magyar adórendszer és adópolitika (1919-1945). Bp. 1997. 72-123., 152-158. 934
