Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Herédi Attila: Partrendőrség Pesten (1870–1874)
Herédi Attila PARTRENDŐRSÉG PESTEN (1870-1874) Az egyesített főváros létrejöttének igénye már évekkel 1873 előtt is sok változást hozott Buda és Pest szabad királyi városok (valamint Óbuda mezőváros) életében. Az egyesítést deklaráló törvényt1 megelőzték a magyarországi településekre vonatkozó jogszabályok,2 amelyek bizonyos fokig már előkészítették a fővárosban szükséges közigazgatási reformokat is. 1 1872. évi XXXVI. te. (Városegyesítési tv.) 2 1870. éviXLII. te. (Törvényhatósági tv.), 1871. évi XVIII. te. (Községi tv.) 3 Kállay István: Városi bíráskodás Magyarországon 1686-1848. Bp. 1996. 160. 4 Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Bp. 1976. 89-93. 5 Parádi József: A magyar rendvédelem 1867-1914. Rendvédelmi füzetek 25. (2012) 79-83., különösen: 79. 6 A mezei rendőrség intézményét az 1840. évi IX. te. hozta létre, azzal a céllal, hogy a mezőgazdasági kártételek felderítése, bizonyítása és főleg kártérítése egyszerűbb és hatékonyabb legyen a nehézkes, rendi típusú igazságszolgáltatási rendszer helyett egy korszerűbb, már a törvény előtti egyenlőség jegyében alkalmazott eljárás segítségével. Bővebben lásd Herédi Attila'. Rend a periférián. A mezei rendőrség működése Kőbányán, Keresztes Károly irányítása alatt (1840-1870). Tanulmányok Budapest Múltjából 45. (2020) 151-182., különösen: 152-154. 7 Az eddigi kutatások elsősorban a katonai jellegű folyami hadihajózásra fókuszáltak, és a partrendőrségnek csak a 20. századi működését vizsgálta például Csonkaréti Károly — Benczúr László: Hadi tengerészek és folyamőrök a Dunán. Bp. 1991.; Csonkaréti Károly - Kaiser Ferenc: A folyami haderő a tanácsköztársaság időszakától a második világháború előestéjéig. In: Hajózni szükséges! A magyar hadihajózás története. Szerk. Balogh Tamás et al. Bp. 2016. 103-137.; Suba János: Dunai hajózás és vízirendészet 1922-1939. In: Emlékkönyv Ory Károly születésének 85. évfordulója tiszteletére. Szerk. Parádi József. (Salutem 6.) Budán és Pesten évszázadokon át a szűk körből választott városi tanácsok töltötték be a vezetői funkciókat, és ugyanezen testületek működtek az összes felmerülő szakigazgatási területen az adókivetéstől az építésfelügyeleten át az árvákról való gondoskodásig. A szabad királyi városokban a rendészeti feladatokat az 1848-1849-es szabadságharcig a tanácsok által választott kapitányok, illetve az alájuk rendelt egységek látták el.3 A neoabszolutizmus évtizedében (1849—1859) ezt a rendszert erős központi irányítás váltotta fel,4 ami majd csak az Októberi Diploma után szűnt meg, ismét teret engedve a városok korábbi önkormányzatiságának. Ez azt jelentette, hogy a helyi közigazgatás a régebben működtetett, ám reformra szoruló modellel folytatódott, noha a társadalmi változások már szükségessé tették, hogy például a rendészeti feladatok is differenciálódjanak,5 vagyis az egyes rendőri eljárásokhoz szükségessé vált szakértő alkalmazása is, illetve a megnövekedett adminisztráció ellátására külön rendőri hivatalokat szerveztek. Ilyen volt például a mezei kapitányság6 vagy a partrendőrség. A folyamrendőrség vagy a parti őrség történeti feldolgozását már néhányan megkezdték,7 de az 1870 és 1874 között működő partrendőrséget, amely merőben 895 SZÁZADOK 157. (2023) 5. SZÁM
