Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Pilkhoffer Mónika: A városszerkezet és városkép átalakulása Pécsett a két világháború között
A VÁROSSZERKEZET ÉS VÁROSKÉP ÁTALAKULÁSA PÉCSETT A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A lakásméretek alapján úgy tűnik, hogy a város elsősorban a középosztály és a kispolgárság számára igyekezett otthont biztosítani. Városrendezés, városszabályozás A dualizmus korában Pécsett nem született városrendezési terv, amit egyrészt a mérnöki hivatal túlterheltségével, másrészt a szükséges pénz hiányával indokoltak.42 Ugyanakkor a két világháború közötti időszakban a többi magyarországi városhoz képest igen korán felmerült az általános szabályozás igénye. Ebben nagy szerepe lehetett a város új műszaki főtanácsosának, Kalenda Lórántnak, aki 1925-ben került a műszaki osztály élére.43 A város 1928-ban tervpályázatot hirdetett Pécs szabályozási tervére. A pályázók előtt két feladat állt: a meglévő városrészek célszerű szabályozása, valamint az új építkezések kijelölésével Pécs fejlődési irányainak a meghatározása. A program az előbbivel kapcsolatban a belváros hosszú, egymással párhuzamos utcáinak összekötését és a vasútvonal okozta nehézségek megszüntetését jelölte meg elvárásként. A város továbbépítését illetően a középületek helyének, a zöld területek és a gyárak övezeteinek kijelölését, a „kellemetlen vízrajzi viszonyok” rendezését tartották fontosnak. Külön kiemelték a város hegyi fekvéséből eredő közlekedési nehézségek leküzdését, illetve a szép kilátás megőrzését. A város kikötötte, hogy csak azt a tervet fogja jutalmazni, amely a műszaki és gazdaságossági szempontok mellett művészi értékkel is bír.44 42 Városszépítés, utcarendezés, lakásviszonyaink, építkezés. Pécsi Napló, 1901. február 24. 1-3. 43 Mendöl Zsuzsanna: Kalenda Lóránd. Pécs Lexikon I. Pécs 2010. 365. - A nevét a sajtóban és az iratokon Lórántnak írták. 44 „V”: Dörre - Kőszeghy és Weichinger építészek díjnyertes terve Pécs város szabályozására. Tér és Forma 1. (1928) 3. sz. 89-98. A Dörre Endre - Weichinger Károly - Kőszeghy Gyula tervezők által készített díjnyertes pályamű egyik nagy erénye az volt, hogy a város lejtős, északi részén olyan útrendszert javasolt, amely a rétegvonalakhoz igazodik, míg a gyalogosok számára rövidebb és meredekebb, lépcsős utakat is terveztek. A belvárosban az összekötő utcák olyan rendszerét alakították ki, amely alkalmasnak tűnt a Széchenyi tér tehermentesítésére. A város fő terének művészi kialakítása érdekében teraszos megoldást ajánlottak alul támfallal, felül bélésfallal, aminek eredményeképp a tér forgalomtól mentesített kertté alakulhat. A nyertes tervben jelent meg először a várfalak szabaddá tételének gondolata, vagyis a várfalhoz támaszkodó házak lebontása, és helyükön egy összefüggő sétány kialakítása. A város térbeli terjeszkedésének irányát egyrészt az Ispitaalján, vagyis a Rét és a Megyeri utcák közötti területen jelölték ki, ahova két-háromemeletes városi bérházakat és családi házakat terveztek egy új tér, a Szabadság tér 90
