Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Kenyeres István: A budai és pesti vásárok a középkortól a 19. századig
A BUDAI ÉS PESTI VÁSÁROK A KÖZÉPKORTÓL A 19. SZÁZADIG A 6. táblázat adatai is jól szemléltetik, hogy akárcsak a középkorban, Pest és Buda — ideértve Óbudát is — piackörzetei jól összehangoltak voltak a hetivásár napok tekintetében: hétfőtől szombatig lehetett a városokban piacozni. Pest 1817-ben a keddi és a pénteki vásár mellett heti állatvásárra is (főként marhavásárra kell gondolni) kapott engedélyt. Az első vásár 1818. június 24-én volt, 1829 végén azonban Pest vármegye rendeletére felfüggesztették, majd 1832. augusztus 8-tól tartották meg újból a marhavásárokat.54 Később a szerdai marhavásárhoz a csütörtöki lóvásár csatlakozott.55 1854 októberétől a heti marhavásárokat csütörtökre tették át.56 54 Pesti vásárokra behajtott és eladott marhák feljegyzése, 1832-1840. BFL IV. 1220 39. kötet. 55 Nagy L.: Budapest története i. m. 317. 56 Budapesti Hirlap, 1854. augusztus 13. 2768. 57 Nagy L.: Budapest története i. m. 118-119. 58 Magyarországi kereskedők javaslata a pesti vásárok időpontjának áthelyezésére. Jelenkor, 1838. december 1. (96. sz.) 381. Mint láthattuk, Pesten a vásártartás a városgazdálkodás szempontjából is igazán jövedelmező volt, különösen az országos vásároké, ezen belül a Medárd-napi számított a legjelentősebbnek - nemcsak Magyarországon, de a határon túl is.57 Érdekes ugyanakkor, hogy V. Ferdinánd Pest városának adott utolsó privilégiumát éppen a Medárd-napi vásár nyolc nappal későbbre helyezéséről bocsátotta ki 1848. április 6-án. Az áthelyezés okát abban kereshetjük, hogy a magyarországi nagykereskedők szerették volna elérni, hogy a nemzetközi nagy vásárokhoz igazítsák a pesti országos vásárok időpontját, és hogy legyenek tekintettel az időjárási viszonyokra is, amit az is indokolt, hogy nem volt állandó híd a két város között a Dunán. A „magyarországi kereskedők” 1838. évi javaslata szerint a József-napi vásár időpontját is meg kellett volna változtatni, a márciusi időpontnak ugyanis nem kedvezett az időjárás és az árvizek miatt. Az 1838. évi nagy árvíz is jelentős kárt okozott számos kereskedőnek, akik nem tudtak átkelni a megáradt folyón. Ezért javasolták, hogy amennyiben a húsvét márciusra esik, április első hétfőjére, ha pedig áprilisban van húsvét, az ünnepet követő első hétfőre tegyék át a vásárt, miként az a lipcsei és frankfurti esetében is történik. A Medárd-napi vásár áthelyezésére pedig a következő javaslatot fogalmazták meg: „A medard-napi vásár gyapjú-eladásra nézve, melly Magyarország’ kiviteli kereskedésének legfőbb czikkelye, annyival czéliránytalanabb, mivel Németország’ legjelesb gyapjuvásárával a’ boroszlaival összeesik, ’ s ez által a külföldi gyapjukereskedő fenmaradt gyapjubeli szüksége födözéseül azt Magyaroszágban a’ termesztő kezéből közvetlen meg nem szerezheti; mi az által, ha a’medárdnapi vásár két héttel később kezdetnék’ s három hétig tartana, bizonyosan megtörténnék, ’ s a ’ vevői concurrentia külföldi ek’ megjelenése által tetemesen növekednék.”58 890
