Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Pilkhoffer Mónika: A városszerkezet és városkép átalakulása Pécsett a két világháború között
A VÁROSSZERKEZET ÉS VÁROSKÉP ÁTALAKULÁSA PÉCSETT A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT tömegközlekedést. A gázmű és a villamosmű közös igazgatása a konkurenciaharc helyett tervszerű fejlesztést tett lehetővé. Miután 1933-ban lejárt a Pécsi Villamos Vasúti Rt-vel kötött szerződés, a városi tömegközlekedést buszjáratokkal bővítve létrehozták a Pécs Városi Közlekedési Vállalatot. Az évtized közepétől meginduló városfejlesztést a Speyer-kölcsön tette lehetővé. Az amerikai bankháztól felvett hitelből Pécs 1925-ben 774 000 dollárt (3 824 019 pengő), 1926-ban 142 640 dollárt (764 153 pengő 90 fillér) kapott. Ez biztosította a vízmű fejlesztését és a csatornázás megkezdését, amelyek eredményeképp 1928-ban megalakult a Pécsi Vízvezetéki és Csatornaüzem. Az első összegből a gázgyár modernizálására és a kislakások építésére nem futotta, a város második beruházási ciklusában azonban már főként köz- és lakóépületeket építettek. A magas kamatozású hitel eladósította Pécset, ahogy a többi várost is. 1931-ben a kölcsönök törlesztése 1,1 millió pengőt tett ki, amit a városi közüzemek és a városi bérházak jövedelméből igyekeztek fizetni. A polgármester arra törekedett, hogy a lakosságra minél kisebb teher háruljon. A költségvetési hiány fedezésére 1929-ben 50%-os pótadót vetettek ki, ami a korszakban alacsonynak számított.33 33 Nagy I. G.: Pécsi polgármesterek i. m. 280. 34 Az első ilyen épületet a Színház tér keleti oldalán húzták fel 1911-ben, majd 1913-ban az Irányi Dániel téren a főreáliskola épülete körül a MÁV Üzletigazgatóság munkatársai számára építettek városi bérházakat. A főreáliskolától északra három bérházat emeltek a mai Rákóczi utca - Egyetem utca - Lenke utca és Koller utca által határolt telektömbön. Az iskolától délre a mai Jogász - Vasvári Pál - Légszeszgyár és Dohány utcák által határolt területet építették be. Mészáros B.: Községi lakásépítkezés i. m. 87.; A városi bérházak lakásai. Pécsi Napló, 1913. augusztus 8. 4. 35 Irányi Dániel tér. Helyszínrajz. MNL BaML XV. 1. b. 961.; B. Horváth Csilla: Az Irányi Dániel (Búza) tér történetéhez. A harangöntőműhely és környéke. In: Utcák, terek, épületek Pécsett. Szerk. Márfi Attila. Pécs 2010. 113. 36 Pécs szab. kit. város által a Megyeri út és Névtelen utca saroktelken építendő kislakásos bérház tervvázlata. MNL BaML IV. 1406. h. Pécs város tanácsának iratai F-3186/1927. Az 1920-as évek második felében a város számos bérházat építtetett. Más városokkal ellentétben Pécsett csak az 1910-es években kezdtek üzleti alapon működtetett városi bérházakat emelni.34 1925-1926-ban így épült Pilch Andor tervei alapján az Irányi Dániel tér 8. szám alatti háromemeletes bérház, amelynek lakói elsősorban városi alkalmazottak, egyetemi tanárok, értelmiségiek és hivatalnokok voltak.35 1927-ben a Megyeri utcában is épült két városi bérház: egy két-, illetve egy egyemeletes. A kétemeletes épületben 18, az egyemeletesben 4 kétszobás lakást alakítottak ki.36 1927-ben újabb városi bérházak felépítését vették tervbe, amit elsősorban az indokolt, hogy a kormány feloldani készült a kötött lakbérgazdálkodást. A piaci viszonyok visszavezetése a lakáspiac területére azonban óriási áremelkedéssel fenyegetett, ami tovább súlyosbította a lakáshiánnyal küszködő rétegek helyzetét. Mivel az egyéb beruházási munkálatokkal elfoglalt mérnöki hivatal a városi 88
