Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Szende Katalin: Buda helye Közép-Európa középkori városfejlődésében
BUDA HELYE KÖZÉP-EURÓPA KÖZÉPKORI VÁROSFEJLŐDÉSÉBEN Az uralkodói székvárosokhoz kötődő egyházi intézmények áttekintése felveti azt az izgalmas kérdést is, hogy vajon Buda alacsony egyházjogi státusa hátrányos volt-e a városra nézve. A városi közösség szempontjából ez a helyzet nagyobb autonómiát jelenthetett a plébánosválasztásban és az egyházi jövedelmek kezelésében a püspöki székvárosokhoz képest — már amikor vissza tudták szerezni a pesti kiváltságlevélben eredetileg biztosított plébánosválasztási jogukat a margitszigeti domonkos apácáktól.81 A királyokat azonban a székesegyház hiánya korlátozta az uralkodói reprezentáció számos megnyilvánulásában. Ez a hátrány főként Prágával és Krakkóval szemben volt szembetűnő, ahol az olyan védőszentek, mint Szent Vencel és Szent Szaniszló ereklyéi, valamint a dinasztikus koronázási szertartások és temetkezések szemmel láthatóan erősítették az uralkodóházak szakrális legitimációját.82 81 VéghA.: Buda város i. m. 30. 82 Lásd a három szerkesztő tanulmányát a Festivities, Ceremonies, and Rituals in the Lands of the Bohemian Crown in the Late Middle Ages. Eds. Frantisek Smahel - Martin Nodi - Václav Zûrek. Leiden 2022. kötetben. 83 Búzás Gergely - Kovács Olivér: Az Árpád-házi uralkodók sírjai. Bp. É. n. [2021.] 252-261., 274-285. 84 Christopher Mielke: The Archaeology and Material Culture of Queenship in Medieval Hungary, 1000-1395. Cham 2021. 217-223. A dinasztikus temetkezőhelyek hagyománya mellett a királyok személyes választása is közrejátszott végső nyughelyük megválasztásában. Ebből a szempontból figyelemre méltó, hogy az utolsó Árpádok közül ketten is a budai agglomerációban temetkeztek: V. István 1272-ben a nyulak-szigeti domonkos apácakolostorban, III. András pedig 1301-ben a budai ferences kolostorban lelt végső nyugalomra.83 A későbbi királyok közül azonban senki sem követte a példájukat, még Zsigmond és Mátyás sem, akik pedig a legtöbbet fektették Buda és Pest fejlesztésébe. A királynék közül Piast Erzsébet temetkezését kell kiemelni az általa alapított óbudai klarissza kolostorban.84 Királyi székhely és főváros A középkori Európában a királyi székhelyek és fővárosok státusa nem volt olyan szilárdan meghatározva, mint manapság. Inkább bizonyos szerepkörök laza együtteseként foghatjuk fel. Derek Keene megfogalmazása szerint egy főváros megkülönböztető jellemzője volt „a király vagy egy uralkodói grémium formális rezidenciája vagy rendszeres ott tartózkodása; az adminisztratív és bírósági hivatalok bizonyos mértékű jelenléte; a pénz és más erőforrások felhalmozása és tárolása; és egy olyan népesség, amely harcképes férfiakat tudott kiállítani, és amely létszámával adott esetben trónra segíthette a jelöltjét és törvényessé tehette 866
