Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Szende Katalin: Buda helye Közép-Európa középkori városfejlődésében
BUDA HELYE KÖZÉP-EURÓPA KÖZÉPKORI VÁROSFEJLŐDÉSÉBEN ezeknek a kolostoroknak a kiemelt támogatásában és közvetlen ellenőrzésében is megmutatkozott.62 62 Cirkovic, S.: Unfulfilled Autonomy i. m. 160. Novo Brdo-ban, az egyik legfontosabb szerbiai bányavárosban is működött ortodox püspökség. 63 Marie-Madeleine de Cevins: L’Église dans les villes hongroises à la fin du Moyen Âge (vers 1320 - vers 1490). Bp.—Paris—Szeged 2003. Chapter 1 (“Les insuffisances du réseau paroissial”) 23-48. Vo. Pfarreien im Mittelalter. Deutschland, Polen, Tschechien und Ungarn im Vergleich. Hrsg. Nathalie Kruppa. Göttingen 2008. 64 Piekalski, J: Von Köln nach Krakau i. m. 105-110. és 35. ábra. 65 András Kubinyi: Stadt und Kirche in Ungarn im Mittelalter. In: Stadt und Kirche. Hrsg. Franz-Heinz Hye. Linz 1995. 179-197. 66 A tempomok rövid bemutatása: Felix Czeike: Historisches Lexikon Wien. Wien 1992-2004. (https://tinyurl.com/ytxth8j8 , letöltés 2023. jún. 26.). A nyugat-európai fővárosok egyházszervezetéhez szokott szemlélő számára Buda plébániáinak száma is kevésnek tűnhet: a Várhegyen és a külvárosokban működő négy plébánia London több mint száz plébániájától, de még a kisebb francia városok 7-9 hasonló intézményétől is elmarad.63 A plébániák számát azonban nem szabad a városokban egyfajta „fejlettségi mutatónak” tekinteni, hanem inkább azon időszak lenyomatának, amikor a város kialakult. Általánosságban, a plébániák száma attól függött, hogy az adott város növekedése megelőzte-e a gregoriánus reform 1100 körűitől számítható hatását. A reform után a püspökök szigorúbban viszonyultak a templomalapítások engedélyezéséhez, hogy biztosan elegendő anyagi erőforrással rendelkezzenek a papság eltartásához és a hívek lelki gondozásához. Ott, ahol a 10. századtól kezdve folyamatos és kiterjedt az egyházi hagyomány, mint például a prágai agglomerációban a Moldva mindkét partján a prágai Várhegy és a másik korai központ, Vysehrad vára között, mintegy 3,5 km-rel délebbre, több mint két tucat templom épült, amelyek többsége a későbbiekben plébániai funkciót is betöltött.64 (2. térkép) A 13. századi városalapításoknál viszont az „egy város — egy plébánia” elve érvényesült. Ahol ennél nagyobb számmal találkozunk, ott vagy korábbi eredetre megy vissza, vagy több részből állt össze a későbbi település.65 így olyan nagy városok, amelyek a reform után növekedtek fel, kevesebb plébániával rendelkeztek, mint a kisebb, de korábbi eredetű települések. Még Bécs is, amelyet Babenberg IV. Lipót tett hercegi székhellyé, ezt a mintát követte: röviddel azután, hogy a Szent Istvántemplom (a későbbi Stephansdom) lett a fő plébánia, a korábbi templomokat, amelyek addig ezt a szerepet betöltötték (a Szent Ruprecht-templomot, a Szent Péter-templomot és a Maria am Gestade templomot) a Schottenstiftnek adományozta.66 (5. térkép) Sziléziában és Kis-Lengyelországban (azaz példáink közül Boroszlóban és Krakkóban), újabb kutatások olyan tömörülési folyamatokat mutattak ki, amelyek során a városi lakosság kevesebb, de topográfiailag előnyösebb helyzetben levő templom köré rendeződött a korábbi fejlődési korszak 862
