Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Szende Katalin: Buda helye Közép-Európa középkori városfejlődésében
BUDA HELYE KÖZÉP-EURÓPA KÖZÉPKORI VÁROSFEJLŐDÉSÉBEN 7. térkép Szendrő, az 1428 és 1459 között épült városfalak és vár Kartográfia: Vadas András a települést nem vette körül fal.29 Az uralkodói épületek döntő mértékben meghatározták a települések szerkezetét. A középkori Szerbia két utolsó székvárosa, Nándorfehérvár és Szendrő, amelyeket már az oszmán fenyegetés ellenében erődítettek meg, a várat és a várost a lehető legszorosabb egységbe vonták. (7. térkép) Az, hogy még ezek az erős falak sem bizonyultak elegendőnek az ellenség távoltartására, nem az erődítésen múlt.30 29 The Cultural Treasury of Serbia i. m. 476-477. 30 David Norris: Belgrade. A Cultural History. Oxford 2009. 4-9. 31 Keith Lilley: City and Cosmos: The Medieval World in Urban Form. London 2009. 45-53.; Roman Czaja: Die Anfänge Preußischer Hansestädte im Lichte historischen und archäologischen Quellen. Danzig/Gdansk, Elbing/Elbing, Thorn/Torun. In: Stadtgründung und Stadtwerdung. Beiträge von Archäologie und Stadtgeschichtsforschung. Hrsg. Ferdinand Opll. Linz 2011. 59-74. 32 Erről több tanulmányt is tartalmaz: Rechtsstadtgründungen im mittelalterlichen Polen. Hrsg. Eduard Mühle. Köln-Wien 2011. A városfalak építése egyidejűleg történt a város alapításával, főképp veszélynek kitett, határhelyzetben levő településeken — e tekintetben a tatár veszély ellen épített Buda a 13. századi Európa számos más területével párhuzamba állítható. Ugyanakkor a városfalak legalább anynyira szolgálták építtetőjük dicsőségének bemutatását, mint a város védelmét. Az új városok alapítása számtalan különböző célt szolgált az agresszív katonai terjeszkedéstől (I. Edward új városai Walesben, például Caernarfon és Conwy) az eretnekek elleni küzdelmen át (IX. Lajos városai Dél-Franciaországban) kereskedelmi központok létrehozásáig az újonnan meghódított területeken (a Német Lovagrend városai Pomerániában, például Elbl^g és Tor un), vagy az uralkodó hatalmának megszilárdításáig Közép-Európa királyságaiban és fejedelemségeiben, egyfajta „belső kolonizáció” gyanánt, a terület intenzívebb kihasználása jegyében.31 Régóta vitatott kérdés, hogy az 1241-1242-es tatárjárás és annak rettegett újabb hullámai a 13. század második felében mennyiben jelentettek ösztönzést új városok alapítására Közép-Európában. A leginkább elfogadott vélemény szerint a mongol veszély katalizálhatta, felgyorsíthatta az események menetét, de a legtöbb változás anélkül is bekövetkezett volna.32 Boroszló központjának átalakulása talán a legjobb példa erre. (4. térkép) Számos forrás tanúsítja, hogy a város erősen megsínylette a rövid, de annál kegyetlenebb mongol támadást, és a szabályos alaprajzú új belváros az Odera bal 854
