Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Szende Katalin: Buda helye Közép-Európa középkori városfejlődésében
SZENDE KATALIN római korban is használatban voltak.21 Ugyanakkor a Várhegy és Pest nagy része (leszámítva Contra Teutanum balparti ellenerődjét) „zöldmezős beruházásnak” tekinthetők a római örökség szempontjából, miképpen a Magyar Királyságtól északra, keletre és délre fekvő uralkodói székhelyek is—Nándorfehérvár kivételével. 21 VéghA.: Buda város i. m. 90. 22 Magyar, K: Royal Residences i. m. 133-140. 23 Uo. 145-147. A kisajátítások elvi alapjáról: Susan Reynolds: Before Eminent Domain. Toward a History of Expropriation of Land for the Common Good. Chapel Hill 2010. 112—139. 24 VéghA.: Buda város i. m. 33-34.; Magyar, K: Royal Residences i. m. 144-145; Végh Andras: Város fejlődés királyi kezdeményezésre. Buda és Visegrád 13-14. századi fejlődésének összehasonlító elemzése. In: Kő kövön. Dávid Ferenc 73. születésnapjára. Szerk. Szentesi Edit et al. Bp. 2013. 143-150. Városszerkezet és helyrajz A rezidencia (vagy rezidenciák) iránti igény az uralkodói méltóságból következett és annak kifejezésére szolgált. Mint ilyen, mindig visszavezethető az adott politikai alakulat megalapításának időszakára. Ezek az alapítások különböző időpontokban történtek, és emiatt a leküzdendő kihívások is különbözőek voltak. Krakkó és Prága várát egyaránt hegytetőre építették a 10. század folyamán, azzal a jelentős eltéréssel, hogy az utóbbi esetében a hegy mérete és formája lehetővé tette, hogy a tetején és a lejtőjén jelentősebb települések fejlődjenek ki (a Hradcany és a Malá Strana); miközben a krakkói Wawel teteje csak a fejedelmi székhely és a hozzá kapcsolódó egyházi intézmények (kápolnák és 1000-től a püspökség) kialakulására volt elegendő. A lakosság többi része a hegyoldal hátsó, a Visztulától távolabbi részén telepedhetett le.22 (2. és 3. térkép) A magyar királyi székhelyek Krakkóval és Prágával is több közös vonást mutattak. Krakkóhoz igazán Esztergom, az első magyar királyi rezidencia állt közel, mert a Várhegyen itt is éppen csak az egyházi és az uralkodói központ épületei számára volt elegendő hely. Buda ezzel szemben jobban hasonlított Prágához, mert a Várhegy mindkét esetben polgári lakónegyednek is helyet biztosított. A lényegi különbség itt az volt, hogy Prága vára mint erődítés már jóval a polgári lakosság megjelenése előtt megépült, miközben Budán a Várhegy déli részén álló vár feltehetően későbbi adalék, amelynek felépítésekor, illetve későbbi kiépítésekor jó néhány városi házat kisajátított és lebontatott az uralkodó.23 Itt a teljes Várhegyet várnak tekintették - erre utal a középkor végéig Budának az okleveles gyakorlatban fennmaradt önmegnevezése: „castrum novi montis Pestiensis ”. A polgárok telkei és házai a váron belül helyezkedtek el, és ezek egyike volt a király „városi háza”, a 13. század közepén a vár északkeleti szegletében felépült Kammerhof. 24 851
