Századok – 2023
2023 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Pelles Márton: Az Atlantica Trust története (1906–1944)
PELLES MÁRTON - Eközben a magyar kormány tudomást szerzett az Atlantica belső konfliktusáról, és 1927. augusztusában a miniszterelnök sürgönyzött Londonba az Anglobankhoz, hogy az ő személye nem akadálya a megegyezésnek. Ezt követően ő el is utazott Londonba tárgyalni, de az Anglobank továbbra is úgy látta, hogy személye az Atlantica felszámolásának útjában áll, ezért nem fogadták.- A társaság fő hitelezői némely igazgatósági tagok révén az ő háta mögött letárgyalták, hogy ha az Atlantica lemond a követeléseiről, megkapja a 3 millió pengős hitelt, amelyből az Anglobank a felszámolással legalább a befektetése egy részét visszaszerezhette volna. Szerinte ebből lett 1928- ban a kártérítési igényről való lemondás és a folyósított kölcsön, amely 3 millió pengő hamar elfogyott, de a társaságon ez nem segített. így jutott el a vállalat 1929-re oda, hogy a követeléseiről lemondott, a kölcsönt felélte, a cégcsoport vállalatait eladta és az ernyő szervezetté átszervezett Atlantica Trust fizetésképtelen volt, miközben a részvényesek követelték az egykori befektetésük kifizetését, és nem voltak hajlandóak a befektetéseik visszaszerzése nélkül a felszámolást kimondani. Polnay Jenő ezért magához ragadta a kezdeményezést és újra kérelmet nyújtott be 1929. április 25-én, ezúttal a pénzügyminiszterhez.122 122 Uo. Az indítványt a brit és amerikai részvényesek is támogatták augusztus 29-ei jogi szakvéleményük csatolásával, sőt felkeresték a londoni magyar követet is, egy amerikai részvényes pedig Budapestre látogatott, hogy személyesen tárgyaljon a pénzügyminiszterrel, aki azonban nem fogadta. 123 Uo. 124 1931. évi XL te. a trianoni szerződésből folyó kötelezettségekre vonatkozó egyezmények becikkelyezéséről. Polnay jogi érvelése arra fókuszált, hogy bizonyítsa, az 1922. évi XVI. törvénycikk és annak a parlamenti vitájában elfogadott indoklása szerint az Atlantica kártérítési követelése jogszerű, a kifizetés egyetlen akadályát pedig a Kúria azon hasonló ügyekben hozott ítéletei jelentik, melyek szerint „amíg Magyarország jóvátételi kötelezettségének mértéke megállapítva nincsen” az ezzel kapcsolatos kártérítési követelések „idő előtti” keresetek, melyeket érdemben azután lehet elbírálni, hogy a jóvátételi kötelezettség megállapítást nyer.123 Ez egészült ki egy érveléssel, miszerint a kényszer hatása alatt tett lemondási nyilatkozat az Atlantica részéről nem jogérvényes. Az ügy Polnay érvelése szerint 1931-ben vett fordulatot, hiszen a törvényhozás becikkelyezte az 1930. évi Párizsi egyezményt,124 ezzel pedig megszűnt a Kúria „idő előttiként” kezelt kereseteinek jogi akadálya, azaz elvi szinten megnyílt az út a hajózási társaságokat, így az Atlanticát ért kisajátítás kárpótlása előtt. Polnay azonban egyelőre „békés úton” kísérelte meg jogainak érvényesítését és 811
