Századok – 2023
2023 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Pelles Márton: Az Atlantica Trust története (1906–1944)
PELLES MÁRTON törvények értelmében a Hadügyminisztérium által koordinált háborús célokra használták, elsősorban csapat- és szállítmánymozgatásokra.28 28 1907. évi VI. te. 27.§. 2. bekezdés: a tengeri szabadhajózásban foglalkoztatott magyar kereskedelmi hajóknak, valamint a tengeri hajók építésének állami segélyben és kedvezményekben való részesítéséről. 29 1 BRT =100 köbláb, megközelítőleg 2,83 m3. A hajózásban a bruttó regisztertonna mutatja a hajó teljes térfogatát, amelyet különböző köbözési becslésekkel számolnak ki, míg a nettó regisztertonna a tényleges szállítási kapacitást. 30 DAR 46. 842-es doboz, 1917-es évkör I-1089-es iratcsomó. 31 DAR 46. 844-es doboz 1917-es évkör I-2702-es iratcsomó az Atlantica Rt. éves beszámolói és mérlegei (a továbbiakban: DAR 46. 844-1917-1-2702.) Később, az 1918-1921 közötti esztendőkben e kisebb hajókat Bíró Elek menedzselte Triesztből, amíg azok az antant lobogója alatt hajóztak. Beszámolója szerint rendkívül nehéz volt folyamatos rakományt szerezni a kisméretű és rendkívül gyors, partmenti szolgálatot teljesítő hajók számára. MMKM Kt. 680. i. m. 10. 32 DAR 46. 844-1917-1-2702. Bíró Elek ugyanakkor tudni véli, hogy a Háros- és Hunyadi-sziget vételi szerződése az egyik utolsó volt, amelyet a „boldogtalan emlékű” Ferenc József halála előtt aláírt. Mivel a király 1916. november 21 -én halt meg, ezért a szigeteket még 1916-ban kellett az Atlanticának megvásárolnia. Ezt támasztja alá Herczeg és Prakfalvi is, akik idézik az Atlantica 1916. szeptember 19-ei igazgatósági jelentését, mely szerint a terület megvásárlása 1916 nyarán már folyamatban volt. Herczeg R. - Prakfalvi E.: Az Atlantica építkezései i. m. 211. 33 DAR 46. 844-1917-1-2702. 34 Azt azért hangsúlyoznunk kell, hogy míg Polnay konkrét Duna-Tengerjáró (áruval le- és viszszahajózó) gőzösökben gondolkodott (MMKM Kt. 680. i. m.), a Tengerészeti Hatóság, mivel a Az Atlantica annak érdekében, hogy fenn tudja tartani kereskedelmét az Adriai-tengeren, 1917-ben egy Honvéd névre keresztelt 3 300 bruttó regisztertonna29 (a továbbiakban: BRT) térfogatú gőzöst és öt darab dízelmotoros vitorlást vásárolt.30 A Szellő, a Szélvész, a Hullám és az Orkán 220, a Zápor 450 BRT tartalommal bírt, így ezek a hajók elsősorban a helyi kisparti, Fiume és a dalmáciai kikötők közötti forgalom lebonyolítására voltak alkalmasak.31 A vállalat 1917. évi közgyűlésének iratai arról tanúskodnak, hogy a társaság tervbe vette dunai tengerjáró hajók építését is (6000-7000 tonna hordképességgel), és az előfeltételek megteremtéséhez kezdeményezte volna, hogy a bajai, újvidéki és zombori hidakat felnyithatóvá alakítsák át; illetve saját hajógyárat is tervezett, amelyhez az USA-ba eladott hajókért kapott pénzből megvásárolta a Budafok melletti Háros- és Hunyadi-szigeteket, ahol az erdőket azonnal le is tarolták.32 A Duna-tengerjáró hajózás kezdeményezése tehát egyértelműen Polnayhoz kötődik, s ezt a közgyűlés iratai mellett az is bizonyítja, hogy az általa felvetett ötletet a Tengerészeti Hatóság részéről Roediger Ernő, nagytudású tengerészkapitány szakmai szempontból is megvizsgálta.33 Számításai szerint a Budapesten építendő tengeri hajók közül egy 3600 tonna teherbírású gőzös üresen 2,2 méter merüléssel rendelkezne, egy 7000 tonnás pedig 3,25 méterrel; a Dunában pedig előbbihez 180, utóbbihoz 130 napon át van elegendő víz. A bajai, zombori és újvidéki hidakat pedig meg kellett volna emelni annyival, hogy a hajók átférjenek alattuk.34 E nagyívű terv kivitelezésére a társaság átalakult, és 1921-ben létrejött az Atlantica Trust. 793
