Századok – 2023
2023 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tamás Ágnes: Festmények metamorfózisai budapesti karikatúrákon (1890–1910)
FESTMÉNYEK METAMORFÓZISAI BUDAPESTI KARIKATÚRÁKON (1890-1910) is jelen volt. Ezzel egyidőben az ellenzék a Fejérváry-kormány vád alá helyezéséről döntött, amelyet a képviselőházban kívánt indítványozni.89 Az általános választójog bevezetésének ígérete Kristóffy nevével forrt egybe, de mégsem a választójogi elképzelések miatt, hanem Kristóffy (és Fejérváry) személye ellen indult támadás a Kakas Mártonon. Érdemes kiemelni, hogy mindkét paradicsomhoz kapcsolódó képen Magyarországot jelképezi az Édenkert. 89 Pesti Napló, 1905. szeptember 6. 1-2. 90 Borsszem Jankó, 1895. december 15. Az eredetit közli: Magyar Szalon, 1895. december 833. 91 Stuck monográfusa méltatja a festményt, amelyen Stuck azt ábrázolja, amikor Oidipusz „tényleg megfejti a szfinx rejtvényét, amikor megtapasztalja a halált a szfinx csókja és ölelése által”. Lásd Bierbaum, O.J.: Stuck i. m. 110. A thébai mondakörből azonban ezzel éppen ellentétes végkimenetelt ismerünk: Oidipusz megoldotta a szfinx rejtvényét, így megmentette a thébaiakat, akiket az korábban megölt, s szégyenében a szfinx vetette magát a mélybe. Lásd Trencsényi-Waldapfel Imre: Oidipusz király. In: Uö: Görög regék. Bp. 1976. 108. 92 Pesti Napló, 1895. december 13. 1-2. Hozzá kell tennünk, hogy az egyházi köröktől a mélyen vallásos Apponyi sem állt távol. Anka László: Gróf Apponyi Albert belpolitikai pályafutása a dualizmus korában. Doktori (PhD) disszertáció. ELLE. Bp. 2014. 117-118. 93 Borsszem Jankó, 1896. január 5. 7. 94 Pesti Napló, 1895. december 11. 1-2.; 1896. január 9. 1-4.; 1896. január 10. 7. A karikaturistáknak egy másik Stuck-festmény is ihletet adott: A Szfinx csókja (1895) átalakított változata a Borsszem Jankó címlapjára került akkor,90 amikor azt Stuck bemutatta a téli tárlaton. A rajzoló az alakokon, azok vonásain semmit sem változatott, politikai kontextusba a feliratok helyezik a képet. A „nemzeti párt” nevű sziklán fekvő szfinx csókolja meg „halálosan” Apponyi Albertet, aki a néppárt parlamentben igen aktív vezére volt,91 s 1895 decemberében több időközi választáson is megmérettették magukat jelölttársai, ám nem jártak sikerrel még olyan régióban sem (Felső-Magyarország, Girált), amely a párt bázisának számított. A sajtó intő jelként tekintett az eseményre az 1896. évi voksolások előtt, a pártot „hanyatló pártképződménynek” titulálta, megjelölve az okot is: bár Apponyit nem gyanúsítják ilyesmivel, de a képviselők egy részét a klerikális reakcióhoz kötik, ezért veszítette el talaját a párt,92 ami Apponyi politikai karrierjének végét is jelentheti a karikatúrarajz szerint. A festmény tartalmának átalakítása a jelentést is megváltoztathatta, erre egy újabb példa a Borsszem Jankód Aï Faragó-karikatúra, amellyel a lap a festmény,93 A Szfinx csókja árán és művészi értékén is élcelődött: Wlassics Gyula báró vallás- és közoktatásügyi miniszter ijedten és hátat fordítva áll a Szfinx előtt, nem hagyja, hogy megcsókolja az oroszlántestű nő. A kép arra reflektál, hogy Wlassics nem hagyta jóvá azt az előterjesztést (1896), amely a Stuck-festményért kifizethető öszszegről szólt. A képvásárlást a Nemzeti Múzeum számára tervezték, s a festő eredetileg 15 000 Ft-ot kért érte, de ennél kevesebbet ajánlottak neki. A Pesti Napló lelkesedett a festményért, majd vita bontakozott ki hasábjain az alkotásról,94 míg 780
